kompakt
tömör, tömött, tömörített, összeálló, szoros, sűrű; lat compactus 'egyberótt, zömök, vaskos' < compingere, compactum, tkp. con-pingere 'összeilleszt, összeszorít': con- 'össze, együtt' < cum 'együtt (vm-/vkivel), össze, kölcsönösen; meg, rá' < proto-indoeurópai *kom- 'mellett, mellé, közel(ében), -nál, -nél, -val, -vel'| pangere '(meg)erősít, fölerősít, rögzít, megköt, odaköt' 'beüt, egyberó' < proto-indoeurópai *pag- 'rögzít, (meg)erősít, (össze)kapcsol, egyesít, megszilárdít'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 4 javaslat érkezett erre a szóra, és 4 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • tömörű
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(25 igen, 9 nem) - • A tömörű jelentménye: egybetartozó (koherens) elemekből álló; szorosan összekapcsolódó/összefüggő elemekből alkotott. Pl.: (mat.) topologikus tér tömörű halmaza; Tömörű sorokba rendeződnek a várakozók; Székelyföldnek tömörű m
- • tömör
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(6 igen, 2 nem) - • Tömör. Miért lenne tömörű? Miért kellene az az ű betű a végére? (A bravúros példamondatra már ki sem térve.)
- • egyenített
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(1 igen, 0 nem) - • Igazán egyenített ez a szekrénysor, minden van benne, tetszik.
- • egybetartó
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(5 igen, 4 nem) - • Pontosan akkor egybetartó egy halmaz, ha bármely nyílt födéséből kiválasztható véges részfödés.
#2Nagy Kálmán
Nem minden írói, költői szóalkotás tud gyökeret verni a nyelvben. Így nem minden ilyen szóalkotás tekinthető létező szavunknak. Esterházy előszeretettel használja az eszez, kieszez szavakat (az ész főnévből képzett igék), Juhász Ferencnél a viszont gyakran viszontag. Egyik sem terjedt el a nyelvhasználatban. Nincs olyan létező szavunk tehát, hogy eszez, olyan sincs, hogy viszontag. Ahogyan például üdén hangzik a szitymolódik, szitymoródik - babrál, piszmog, bíbelődik - , ilyen igénk sincs. (Szintén Juhász Ferenctől való?) Adynak és másoknak is vannak azóta elfeledett szóalkotásai. Mindazonáltal a tömörű az én fülemnek jól hangzik, nem kelt számomra különösebben mesterkélt hatást. Nem veri le a lécet, helye lehet a magyarítások között. Még akkor is, ha a tömör mellett feleslegesnek ítélhetjük és ennek eredményeképpen esélytelennek arra, hogy elterjedjen. A példamondat azonban valóban kicsit sutára sikeredett és áltudományoskodónak hangzik, de talán ez a legkevesebb.
#3Vélemény:
Az irodalmi műveink szavai egyben nyelvünk szavai is. Tamási Áron csupáncsak egy példa volt, de adhattam volna számos más példát is (https://www.poet.hu/vers/290203). Tehát élő a tömörű szavunk. A viszontag szavunk még az Értelmező kéziszótárunkban is benne van. Nem bölcs dolog áltudományosnak minősíteni azt, amihez az ember nem ért.
#4Nagy Kálmán
Sajnos a viszontag szó valóban nem jó példa, tévedtem. Bocsánat! Ennek ellenére én úgy látom, ha egy új szó 1-2 emberöltő alatt nem válik a közbeszéd részéve, az már nem is nagyon fog. Márpedig sok irodalmi szóalkotásra ez a jellemző. A hozzánemértés kicsit bántó vádját pedig nem értem, a példamondatra nézve írtam csak, hogy nekem kicsit sutának és áltudományosnak tűnik. Magára a magyarított szóra nem. Ami persze igaz, igaz, nem vagyok matematikus.
#1Vélemény:
2021-09-30 05:49:24
Létező szavunk a tömörű. Pl. Tamási Áronnál: „Fényesség volt a szobában, s a fény alatt tömörű csend.”, „Ilyen rekesz hat állott egymás mellett, egynek-egynek a szélessége legalább két méter volt, s a fala is két méteres mindegyiknek, oly magas, s félig tömörű deszkából, s rácsozva azon felül.”