higgs tér
A Higgs bozonhoz kapcsolódó szimmetriasértő tér. A Higgs tér lehet mind elemi skalártér, mind pedig olyan tér, amely két fermion kötött állapotához tartozik. A Weinberg–Salam modellben a Higgs teret elemi skalártérnek tételezik fel. Nem lehet tudni, hogy ez a feltételezés helyes-e, bár eddig az arra vonatkozó kísérletek, hogy az elektrogyenge kölcsönhatások elméletében a Higgs bozont kötött állapotként állítsák elő, amelyeket a technicolour modell névvel jelöltek, nem voltak sikeresek. A Higgs tér fellép olyan sokrészecskerendszerekben is, melyek Higgs bozont tartalmazó kvantumtérelmélettel írhatók le. Példa erre a szupravezetés BCS elmélete.
Kategória: Természettudományok
Eddig összesen 1 javaslat érkezett erre a szóra, és 2 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • közeg
Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
(0 igen, 0 nem) - • Akármennyire is tagadják, vagy csak nem vesznek róla tudomást, minden dolog két másik dolog között helyezkedik el.
- • Minden evést megelőz egy előző, és követni is fog egy következő. Így ha éppen nem eszek, két evés között vagyok.
#1Peter H.
2021-10-31 06:06:48
❖ Akármennyire is tagadják, vagy csak nem vesznek róla tudomást, minden dolog két másik dolog között helyezkedik el. ❖ Minden evést megelőz egy előző, és követni is fog egy következő. Így ha éppen nem eszek, két evés között vagyok. ❖ Az engem körülvevő dolgok - tehát az előző és a követő dolgok is - hatással vannak jelenlegi állapotomra. ❖ Atomok a térben - méretükhöz képest - egymástól távol helyezkednek el. Nincsen köztük semmi, mégsem esnek egymásra. ❖ Az atomok nem közelítik meg egymást egy bizonyos határon túlmenően. Kötött formában térhálót, rácsszerkezetet alkotnak. ❖ Az atom térfogatának jelentős hányada üres tér. A középpontban található egy nagyon kis méretű koncentrált anyagi rész. ❖ A részecskefizika, és úgy általában a tudomány kutatja a részecskéket, de látszólag nem vesz tudomást a két részecske között található üres térről, ahol nincsen semmi. ❖ Nincsen semmi látható, és nem is mérhető semmi. Tehát kijelenthető, hogy ténylegesen nincs ott semmi. Legalábbis semmi, amit valaminek (más szóval anyaginak) lehetne nevezni. ❖ A dolgok (akárcsak az atomok) ennek ellenére - az égbekiáltó fizikai kontaktus hiányának dacára - mégis hatással vannak egymásra. Az okozott hatás nagyon is valós, észlelhető, de a hatás hordozója anyagtalan. ❖ Roppant bosszantó lenne amennyiben kategorikusan anyagelvűek lennénk, hogy a részecskék hatást gyakorolnak egymásra (vonzás, taszítás, gravitáció). annak ellenére, hogy nincsenek közöttük további részecskék. ❖ Ezért egyesek hatástovábbító 'részecskék' létezését feltételezik, mely 'részecskék' a hagyományos értelemben nem léteznek, és egy igazi részecske hatáskörébe került dologra kifejtett hatáson kívül nincs más megnyilvánulásuk. ❖ Vannak akik görcsösen ragaszkodnak elképzelésükhöz, mely rég meghaladott, és kényesen ügyelnek bizonyos szavak gondos elkerülésére, amilyen szó például a közeg is. A közeg szó angol megfelelője nem mellesleg medium. ❖ Minden létező dolog egyfajta közeg. Közeg tölti ki az univerzumot is. Anyagi részeket bár tartalmaz, de maga a közeg anyagtalan. Minden ami van, közegből van. Tehát mindenben közeg van. Továbbá minden közeg közegben van. Ezért minden a közeg által van. Közeg nélkül semmi sem lenne... semmi sem lenne értelmezhető