kolléga
munkatárs, kartárs; egyetemi diáktárs; lat collēga, tkp. con-lega 'hivataltárs', ered.'hivatali megbízását (vkivel) együtt töltő": con- 'együtt'| legare 'megbíz, kiküld, kiválogat' < lēg-
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 2 javaslat érkezett erre a szóra, és 44 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
- • munkatárs
(+65/-7) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Nem szeretem a munkatársaimat.
- • szaktárs
(+11/-21) Tetszik?Igen/Nem/Jelentem
- • Hogy hol cseszték el a mipegátprogramozást , sajnos egyetlen szaktársam sem tudta megmondani , csak a Dani .
#6Mandula
Ez így kicsit kioktatónak tűnik, sebaj..., vitakultúra (gyerekszoba) kérdése. Ámi a lényeg, kategórikusan így nem is igaz! A jelentés szó ugyanis valóban jelenthet jelelentéstételt vagy beszámolót IS, de az egyes szavak, gondolatok mögött húzódó tartalmat (értelmet) IS így nevezzük. Azaz azt, amire gondolunk, amikor az adott hang- vagy betűkombinációt meghalljuk vagy olvassuk. Ha igaz lenne a vitatott megállapítás, vajon mit kezdenénk pl. a jelentésváltozás, jelentésmódosulás vagy a
jelelentéstartalom, minden kétséget kizáróan létező és helyes szavainkkal?
#7L9ngei
A culpa szónál nemrég ugyanezt a remek hasonlatot ugyanebben a kérdésben egyszer már megkaptuk. Igaz, a °V° profilt gazdája
azóta elvetette. (Nem csoda, az az idők folyamán lejáratódott rendesen.) Ott is megtalálható egyébként az általa gondoltak hasonlóan világos cáfolata.
#9gyaloggos
Dr. Balázs Géza: Szavak pontos használata
(helyorseg.hu, 2022. március 23.): A jotta görög eredetű szó, JELENTÉSe: kis mennyiség.
• Karakteres időjárás-jelentés: „Az elmúlt 24 órában egy nem túl karakán hidegfront vonult át felettünk.”
A karakán melléknevet főleg emberre használjuk: karakán férfi, nő. JELENTÉSe: határozott, talpraesett, szókimondó. Persze elképzelhető karakán hidegfront is. De
inkább használatos lenne egy másik melléknév: a karakteres, melynek JELENTÉSe: jellemző tulajdonság, jellegzetesség. Magyarul pedig ezt mondhatnánk: határozott vagy jellegzetes hidegfront."
#14gyaloggos
Lőrincze Lajos: 1. Nyelvszokás és nyelvi norma = In: JELENTÉStan és stilisztika. (A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai) / Imre Samu szerk., Szathmári István és mások. Bp. Akad. K., 1974. 348-354. p. (Nyelvtudományi értekezések 83.) Szeged, 1972. aug. 22-25 2. Tudod-e, mit jelent? (Szavak JELENTÉSe) = NYéK, 16., (1974). 41-42. p. 3. berúgásról = NyéK, 27., (1977). 36-39. p. (Szavak JELENTÉSe) 4. Bundatörténet = Édes Anyanyelvünk, 11., 1989. 3. sz. 6. p. A bunda JELENTÉSének változása 5. Állati = Édes Anyanyelvünk, 12., 1990. 3. sz. 9. p. (Tavalyi jegyzeteimből) A "hiénázik" szó új JELENTÉSe
#17Pásztor István
Régi nóta ez is, de hát Peterdi Pállal szólva nincs régi vicc, csak öreg ember. (Egy csecsemőnek ugyanis minden vicc új.) Tehát vegyük át még egyszer: a jelentés szó egyaránt jelent beszámolót és mögöttes tartalmat, viszont a jelentmény kizárólag az utóbbit. Ami nagyon fontos: nyelvész szakmai körökben szinte kizárólag a jelentmény szót használják, a laikusok ugyanerre a fogalomra inkább jelentést mondanak. Ahhoz tudnám hasonlítani, hogy mi laikusok vasúti váltóról beszélünk, míg a tősgyökeres vasutasok kizárólag kitérőnek hívják azt a valamit. Nincs tehát szó sznob manírról, vagy bármi hasonlóról, egyszerűen csak el kell fogadni, hogy valaki már csak megszokásból is ragaszkodik a szakzsargonhoz. És miért beszél Balázs és Lőrincze mégis jelentésről és nem jelentményről?
Nos, nyilvánvalóan azért, mert nem egy szűk szakmai körnek, hanem a széles nyilvánosságnak szánták közlendőjüket. Megjegyzem, erre magyarítótársunk is figyelemmel lehetne, kioktató, nyegle hangütését a fent írottak ellenére én is helytelenítem.
#18gyaloggos
Dr. Minya Károly (Változó szókincsünk. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011, 155 p.): A JELENTÉSsbővüléssel keletkező neologizmusokkal foglalkozó alfejezetben újszerű JELENZÉSben használt kifejezéseken illusztrálja, hogyan jöhet létre a JELENTÉSbővülés (sportlegenda, visszaégett az erdő – ’újra kigyulladt’),...
#19Medvetalp
Nocsak, már Minya Károly tanár úrról is kiderül, hogy a jelentés szót használja és nem a jelentményt? Te is fiam, Brutus? Egyébként vitatkozom Pásztor Istvánnal: vitatom, hogy a nyelvészek szinte kizárólag a jelentményt használnák egymás között és csak a közérthetőség kedvéért fanyalodnának arra, hogy jelentésről beszéljenek. Ez szerintem nincs így. Az sem igaz továbbá, hogy a jelentmény szó használata ne számítana modorosságnak, vagy ne lenne az egyfajta sznobizmus, mert
az.
#21M.P.
Ezek szerint Lőrincze Lajos sem tudott rendesen magyarul. Meg a többirk sem. Különben jelentményt írtak volna ők is mindenütt
jelentés helyett. Kár, hogy Karika vé
karika már nem tarthat neki nyelvi
továbbképzést. Viszont Karikó Katalint még korrepetálhatná biológiából, Rost
Andreának adhatna énekleckéket,
Szoboszlait meg megtaníthatná kapura
lőni. Szegedinek pedig elmagyarázhatná,
merre folyik a Tisza. És Balázs Gézának és Minya Károlyhak még mindig tarthatna egy anyanyelvi mesterkurzust.
#22L9ngei
Igen, a nem akárhonnan belinkelt, hanem egyenesen a Manyszi(!) által jegyzett cikkben a nyelvész szakértő modoros
hatásúnak nevezi a jelentmény szó használatát. De legalább
ilyen érdekes, hogy ezt egy kérdésre
válaszolva teszi, miután a kérdező
valaminek a " jelentnénye" iránt
tudakolódott. Csak nem...? Csak nem a
mi fröccsöntött (zseb)kazinczynk alias °V° exponálra magát a Manyszinál is
a rögeszméjével? A belinkelt cikk keletkezésének dátuma
mindenesetre nagyon közel esik a
Szómagyarító
indulásáéval...
#24megjegyzés1
Mielőtt megnyilvánulásaiban (#18, #19, #20, #21, #22, #23) Smurfette tiszteletlenül megcímkézné hozzászólótársait („Sznobok”), érdemes lenne alaposabban utánanéznie a kérdésnek.
Igaz, amit Pásztor István úr írt. Több nyelvészünk is használta a jelentmény szavunkat, amely ezáltal teljes polgárjogot nyert nyelvünkben. Példának okáért itt megemlíteném Szarvas Gábort, a magyar nyelvművelés megteremtőjét. Az alábbi linken elérhető az egyik írása, amelyben többször is előfordul a jelentmény szavunk. Tehát, óvatosabban a lesznobozással!
https://epa.oszk.hu/04100/04182/00026/pdf/EPA04182_nyelvtudomanyi_kozlemenyek_1871_10_1_136-174.pdf
#25Pásztor István
Egy hobbimagyarító (aki egyben vélhetően a korelnök is) a következőképpen látja: ez egy teljesen értelmetlen és a Honlap szellemi emelkedettségéhez méltatlan vita. Ha egyáltalán annak neveztethetik.... Én jelentést mondok és váltót, de cseppet sem zavar, és elvárható, hogy mások is tolerálni legyenek képesek, ha a szakmabéliek jelentményt és vasúti kitérőt emlegetnek. Miért akkora nagy baj ez? És az sem probléma, ha mindenki ragaszkodik a saját fogalomkészletéhez. A sznob címkét aggatni bárkire is barátságtalan dolog, s mint olyan megengedhetetlen, mint ahogyan mások ex cathedra kioktatgatása ugyancsak az. A Nyelvi Iroda stilisztikai minősítését ezzel együtt is el kell tudni fogadni. Nem főbenjáró bűn az, ha valakinek az egyedi és igényességre törekvő stílusa időnként picit modoros hatásúnak tetszik. Ami miatt persze nem szabadna nyelvünket öltögetve kigúnyolni. Egy szó, mint száz, bátorkodom azt javasolni, hogy hasonló pótcselekvések helyett fókuszáljunk magára a szómagyarításra. És tiszteljük azt (is) egymásban, hogy hasonló érdeklődésű, a magyar nyelv ápolására nyitott emberek vagyunk. Ez egy kovalens kötés kéne, hogy legyen közöttünk és nem a viszály almája. Legyen így!
#26M.P.
Dehiszen pont ez a sznobizmus egyik definíciója: egy tekintélyes valakit külsőségeiben majmolni, ezzel akarván
nagyobbnak (gazgagabbnak,
okosabbnak, műveltebbnek) látszani
másoknál. Például úgy írni, beszélni mint tették ezt dicső
eleink egykoron, jó 150-200 éve.
Jelentményezni, érteményezni,
tatikolni-tetikelni, magunk előtt kürtöltetve
jelölni a ma már senki által nem használt
középzárt e-hangot, meg egyéb módon
modoroskodni satöbbi. Akik pedig
minderről fellebbentik a fátylat, s kiderül,
a király meztelen, az mind ellenség.
#29L9ngei
Itt momentán egy ember van csak, aki dühöng: °V° (zsebkazinczy), aki az egyetlen sznob is egyben a szómagyarító
honlapon. (Indokolatlan tehát részéről a
többes szám használata ez utóbbi
vonatkozásában. Csak nem mások szócsövének hiszi magát?) A többi
szemlélő mind mosolyog csak. A pszichiátrián nem
az ápolók szoktak dühöngeni, hanem a
beteg. Aki esetünkben súlyos akut nyelvi
múltbarévedkórban szenved és
tanítóbácsi-szindrómás is egyidejűleg.
Ehhez társul egy közepesen súlyos
szellemi magamutagatási kényszerképzet gyakori önértékelési
zavarokkal. A reális önértékelés hiánya pedig jellemzően a minden alapot nélkülöző
szellemi felsőbbrendűség-érzetében
mutatkozik meg, amit természetesen
folyamatosan és következetesen tagad.
S ráadásul még sznob is...
Ezen kívül időnként kicsit agresszív is a betegünk.
#32L9ngei
Igen, ritkán ugyan, de előfordul, hogy a beteg említett önértékelési zavarai folytán, az őt körülvevő világot - benne az
őt körülvevő embereket, azok különböző
meggnyilvánulásait -
véli saját
valóságérzékelése tükrében
abnormálisnak, egyszersmind saját
valóságérzékelését
és nyomában a saját reakcióit a
külvilág ingereire, továbbá rögeszméit
(esetünkben beteges múltba révedését, görcsös ragaszkodását bizonyos régen elavult
nyelvhasználati attitűdökhöz, néhány
egykori nagy szellemi idol kritikátlan,
vallásos hevületű felmagasztalását, messianisztikus küldetéstudatát a magyar nyelvet beszélők és ápolók folyamatos edukálására stb.) helyénvalónak,
problémamentesnek éli meg.
Az ilyen betegnél jellemző tehát az a
tévképzet, hogy én teljesen rendben
vagyok, de azok az emberek, akik engem
körülvesznek, vagy azok közül néhány, illetőleg
magatartásuk, néhány vagy az összes megnyilvánulásuk velem szemben erősen problematikus. Ez különösen magasabb intellektusú
betegeknél szellemi felsőbbrendűségi
tudat kiakakulását eredményezheti, melynek jelei
azután magatartásában is előbb-utóbb észlelhetővé
válnak. Ez gyakran agresszivitásba fordul. És ilyenkor mindenki ellenség. Esetünkben Smurfett, Áron, Búvári Márta, Stoszek Aurél, Ország Balázs, Pintyőke, Pásztor István, Kannibál Ante Portas, Bugyiszaggató Edmun stb.
#34L9ngei
A beteges múltba révedés, a görcsös ragaszkodás bizonyos régen elavult nyelvhasználati attitűdökhöz, néhány
egykori nagy szellemi idol kritikátlan,
vallásos hevületű felmagasztalása, a
messianisztikus küldetéstudat a magyar
nyelvet beszélők és ápolók folyamatos
edukálására leginkább azért egyvakakire
jellemző csak.
(Egyebek mellett, mint a román
szavak használatának
hájpolása, a duplapöttyös középzárt
marhaság, egyes bevett szavak
újraképzéssel való újraalkotása, szavak
jelentésére idétlen definiciók,
szenvedő szerkezetek előszeretettel való
használata stb.) Szóval minden szál a mi
zsebkazinczynkhoz (°V°) vezet. Nem máshoz.
#39Roland
Legyen! Mindazonáltal Szarvas Gábor szövegei ma már szinte olvashatatlanok. A belinkelt sem kivétel. Tele van régen
kihalt szavakkal, fordulatokkal és egyéb
nyelvi archaizmusokkal. Ehhez képest
például Jókai nyelvezete relatíve frissnek
hat. Tévúton jár, aki
Szarvasnak ma bármilyen relevanciát
tulajdonít, kivált a jelentmény kérdését
illetően. Egyébként, ha valakinek az
tetszik, hadd használja! Az ő dolga. Legfeljebb - mint itt is - körberöhögik.
#42Pásztor István
Szerintem most sem sznob, ez azért durva, legfeljebb csak igen, egy kicsit modoroskodónak hat. Valószínűleg szintén egy idősebb valakiről van szó, aki hozzám hasonlóan jóval korábban szocializálódott, mint hetyke kritikusai és amikor ír, írása korábbi generációkra jellemző stílusjegyeket is hordoz. Ez ma - szándékunktól függetlenül - akár modorosnak is hathat, de ezért bennünket méltánytalan dolog és nem kis tiszteletlenség kukoricára térdepeltetni. Főleg, ha az illető magába szállván belátná, ő sem venné igazán jó néven, ha 30-40-50 esetleg 60 év múlva vele tenné bárki ugyanezt. (Remélem, a kukoricára térdepeltetni fordulatommal sem érdemeltem ki a sznob minősítést.) Megjegyzem, Szarvas Gábor szövegei ma már valóban szinte olvashatatlanok. Elolvastam az imént vagy 15 oldalt tőle, s ennyiben igazat kell adjak Roland kollégánknak.
#1Hegedűs Sándor
2011-02-27 08:14:19
A 'munkatárs' nem újdonság! Teljesen bevett, meghonosodott és általánosan alkalmazott, elterjedt "fordítása" a kolléga szónak. Oly annyira, hogy az egykor ugyancsak közkeletű (bár némi szűkítést jelentő, így jelentésárnyaló) 'szaktárs' és 'kartárs' szavakat is kiszorította.