pendrive

#1farkaszs

2010-10-31 07:38:16

Tárkulcs példamondatán röhögök 1 napja. Lehetne még ilyeneket?

#3HEszter

2011-03-11 20:41:02

Eszemtokja, nagyon jo, külön az SZ, M miatt is. bar nem tudom megfelel-e szakmailag....par eve meg azt hittem az eszemtokjat cipeli kell...

#5Albert

2011-03-16 15:00:11

Tényleg, miért?

#7Stoszek Aurél

2011-03-16 19:16:46

Valóban, a szellemtelen, erőltetett javaslatokat ki lehetne takarítani, de az egyértelműen csupán szórakoztató célú, viccesen alpári fricskákat én mégse takarítanám. Javallott elmélyülni Lőwy Árpád munkásságában, hátha ihletet ad és józanító fuvallata elfújja ezt az álszemérmes dünnyögést. http://www.ahet.ro/irodalom/szoveg/lowy-a-pornograf-39-85.html

#9Stoszek Aurél

2011-03-16 19:30:59

Hamarabb jut eszembe arról mint az adatszatyorról. A tisztes törekvés átcsapott egy olyan versengésbe, hogy ki tud nagyobb marhaságot kiötleni egy adott idegen szóval kapcsolatban. Nincs ezzel semmi baj, nem szabad túl komolyan venni. Leginkább azt becsülöm az oldal fenntartójában, hogy teret ad a marhaságnak is.

#11Stoszek Aurél

2011-03-16 19:54:46

Szót se szaporítsunk rá tovább.

#13Stoszek Aurél

2011-03-16 20:36:06

Az a nagyobbik baj, hogy vki meg Kazinczynak képzeli magát...

#15Stoszek Aurél

2011-03-16 21:20:22

Azonban a kitűzött célt nem sikerült elérni, mulassunk hát a balfasságokon amiket teljesen komolyan bevezethetőnek gondolnak túlművelt káposztafők!

#17Stoszek Aurél

2011-03-16 22:11:26

Ámen! No hess arrébb kismadár.

#19Hegedűs Sándor

2011-03-17 08:47:51

Igaza volt a régieknek: a stílus maga sz ember.

#21°V°

2011-03-17 12:44:19

Azért nem jó a tolltár, mert erről ez jut eszébe az embernek: tollakat tároló hely, tollak tárolására használt vmi. Ennél egy fokkal jobb lenne a tártoll.

#23(-_-)

2011-03-17 16:25:21

Csak ezt a palágyot nem értem...

#25°V°

2011-03-23 15:09:47

Falunév a Palágy.

#27°V°

2011-03-23 18:12:48

Ezt a -palágyot magyarítmánynak- javasolótól kéne megkérdezni.

#29Mol10

2011-04-19 16:29:38

Szerintem egyedül a "zsebtár" szónak van esélye a pendrájvval szemben, És tökéletesen érthető is. Emellett rövid és könnyen megjegyezhető.

#31Mol10

2011-04-19 16:34:52

A "zsebtár" már csak azért is jó, mert a "tár" szót már más elektronikus adattároló-eszközre is használjuk - pl. ebben is: "háttértár".

#33geil

2011-04-19 18:25:01

Vagy netalántán zsebbe való eme tár?

#35anid

2012-02-13 02:38:59

Üzenik, hogy „nem robosz az a tus, hanem robusz” :)

#37sziszi

2012-04-29 06:09:04

Ismerjük, Csehovtól, rossz vicc.

#39Stockes

2012-07-01 00:50:26

A tollhajtány ötletes kifejezés lenne a pendrájvra.

#41mmmmmmm

2012-07-25 06:20:50

#40SMarathon, nekem nem tetszik, mert félig angolul van.

#43mmmmmmm

2012-07-25 06:23:54

Nekem az adatrudi tetszik :), de a zsebtár is jó.

#45Róka Béla

2012-08-05 05:53:52

A/',ffenébe is! Qrva rossz a szövegszerkesztője ennek a honlapnak! Az általam közölt hozzászólásban Én eredetileg NEM per-jelek közé tettem az idézőjeles kifejezéseket, valamint NEM helyeztem el vessző karaktereket sem az idézőjelek közé írt szavak elé...! Véleményem szerint egy olyan NET-es felület, amely az idegen szavak és kifejezések magyarítására van hivatva, NEM ENGEDHET MEG MAGÁNAK ILYEN QRVA ROSSZ SZÖVEGSZERKESZTŐT! A/',ffenébe is! Dixi!

#47balazsge

2012-08-13 18:25:48

Köszönjük az észrevételt, utánanézünk, hogy mi történhetett. Általában a sok mellékjellel szokott gond lenni, lehetőség szerint minél kevesebbet használjanak beíráskor. BG

#49Róka Béla

2012-08-23 02:45:34

A "zsebpöcök" - mint a pendrive magyarítása... -, számomra teljességgel azt implikálja, hogy: ZSEBFÜTYI..., ami (mármint a "zsebpöcök") végtére is, meglátásom szerint nem P.C.!

#51Róka Béla

2012-09-14 20:13:29

Olcsó pendrive, és hmmm... MEGBÍZHATATLAN! (Csak mellékesen: ú.n. "olcsó" adatszivacsokat már ölég régóta lehet kapni a különféle, full-média hálózatokban, úgymint: MÉDIAMARKT, SATURN etc., de hogy azok megbízhatóak is lennének, nos arra én most inkább nem fogadnék... Ha pedig egy ilyen kütyüt, csak úgy, kéz alatt [esetleg NET-es honlapról?] kínálnak, akkor az már eleve gyanús! Merthogy arra már sem jótállás , sem pedig garancia nem garantált...)

#53Róka Béla

2012-09-24 19:56:36

Ebben a "kínálatban" szerintem, az <adatszipka> tűnik ezidáig a legfrappánsabb magyarításnak! Minden benne van ugyanis: benne van, hogy a tárgy, amit meghatároz, az adatokkal "foglalkozik", benne van továbbá az is, hogy az a tárgy sem túl kicsi, sem túl nagy, mi több sejteti, hogy éppen belefér egy zsebbe! A második legjobb megoldásnak eleddig <adatszivacs> tűnik. Ez az <adaszipkához> hasonlatosan ügyes megoldású magyarítás.

#55Róka Béla

2012-09-25 20:00:35

Meglátásom szerint, a "pendrive" mindazon magyarítása, amelyekben a "kulcs" kifejezés a szóösszetétel részeként szerepel: alapjában INADEKVÁT, vagyis NEM MEGFELELŐ! Éspedig azért, merhogy a pendrive - mint eszköz -, NEM NYIT VAGY CSUK SEMMIT SEM! A rajta lévő adatokhoz való hozzáférését - mint adatfolyamhoz való hozzáférést -, a számítógépen (melyhez a pendrive-ot csatlakoztattuk) lévő szoftver biztosítja. Ilyenformán tehát, a "szoftver" angol kifejezést lehetne, valamiféle - a "kulcs" fogalmát tartalmazó -, magyarított szóösszetétellel illetni...

#57balazsge

2012-10-30 18:37:17

Kedves Szómagyarítók! Ma már 87 pendrive magyarítás van! Azt hiszem, ez a szó és magyarítása a honlap csúcstartója. Vajon elérjük-e a 100 magyarítást? És vajon néhány ezek közül forog-e a köznyelvben vagy legalább a szlengben? Mindenesetre köszönjük mindenki aktivitását (bocsánat: cselekvőkészségét)... :)

#59Rev01Yeti

2013-02-06 23:14:38

Elég furcsának tartom, hogy a javaslatok többsége vagy hosszabb, mint a pendrive szó (két szótag), vagy régies hangzást kölcsönöz egy modern dolognak (tollhajtány), vagy mindkettő. Szerintem technikai vívmányoknál félretehetjük a költőiséget, ugyanakkor nem is szabad szigorú tükörfordításban gondolkodnunk.

#61gida

2013-02-27 22:44:50

Hogyhogy magyar szó?

#63gida

2013-02-28 05:01:27

"USB pen drive": http://kb.macrium.com/KnowledgebaseArticle50100.aspx

#65jks

2013-03-04 19:07:56

Ëgy csudát magyar eredetű! Ne beszéljünk csacsiságokat! Már hogy volna magyar eredetű, ha sem a pen, sem a drive nem magyar?

#67n.cosmowanderer@citromail.hu

2013-06-05 21:14:04

Ja, és persze, a "pendrive", mint olyan, NEM MAGYAR TALÁLMÁNY! Tehát már csak ezen okból sem lehet "magyar" kifejezés a megnevezése... Ha jól tudom, egy izraeli cég volt az eredeti innováció kifejlesztője, és a "patent" tulajdonosa is az a cég. (Egyébiránt, a legbiztonságosabb számítógépeket is izraelben készítik, a PENTAGON is onnan veszi a felderítő egységeinek szánt laptopokat! Olyan ketyeréket csinálnak, hogy akár 3 méter magasból is leeshetnek, mégsem lesz semmi bajuk! És persze gyorsak is, mint a szél...!)

#69Róka Béla

2013-07-08 21:42:48

A „jeltár” — mint a pendrive „magyarítása”— engem egy 2-3 éves gyermek sejpegésére emlékeztet, amikor is azt akarja mondani: szertár… Másfelől viszont: a book (könyv) — mint instrumentum (eszköz) — végül is sokkal régebb óta és sokkal inkább tölt be egyfajta „jeltár” szerepet az emberiség kultúrtörténetében, mint a pendrive… Ne vegyük el tehát a: „jelek tárolására való eszköz” értelmezés elsőségét a könyvtől…

#71Róka Béla

2013-12-04 06:46:48

Nos, hát igen, akinek kicsi van, annak a kicsivel kell bajlódnia... De ha már magyarítani akarunk itt, akkor miért nem "picuri", az a pöcs, amivel "babba"-nak bajlódnia kell?...

#73Róka Béla

2014-03-19 23:08:56

Mondom: 1. A "pendrive" kifejezés alatt MINDENÜTT A VILÁGON azonos dolgot (termékcsoportot) értenek! (lásd bővebben a 67-es bejegyzésnél) 2. A kifejezés NEM MAGYAR eredetű, de még csak nem is magyar "indíttatású"! (lásd bővebben a 67-es bejegyzésnél) 3. Azt meg végképp nem értem, hogy a "farmernadrág" (még, ha a szóösszetétel első tagja angol eredetű is) miképpen lenne hasonlatos a "pendrive" szószerkezetéhez, merthogy ez utóbbi TELJES EGÉSZÉBEN ANGOL EREDETŰ...

#75Róka Béla

2014-05-02 05:04:51

És EZ (t.i. a 74-es hozzászólás) most hogy jött ide?!... ITT most NEM az usb-kulcs, mint "félmagyar" kifejezés, magyarításáról (és/vagy jelentéstartalmának elemzéséről), hanem a PENDRIVE (angol eredetű) kifejezés hason-értelmű magyarba plántálásáról van szó...

#77Róka Béla

2014-05-20 04:27:34

Attól tartok, "76"-os, ALAPVETŐEN NEM ÉRTED eme honlap célját!.... Attól, mert egy - egyébiránt az angol nyelvet tanulni vágyó, de nem angol anyanyelvű emberek számára összeállított - szótárban benne foglaltatik a "pendrive" kifejezés, mint olyan, attól még lehetséges dolog értelmet tulajdonítani annak, hogy eme - egyébiránt ANGOL - kifejezést MAGYARíTSUK!... Ennek a honlapnak pedig éppen EZ - tudni illik: a "penndrive" (és minden egyéb, NEM MAGYAR EREDETŰ [értsd: idegen eredetű]) kifejezés) magyarítása - a célja...

#79Nyitrai Péter

2014-06-25 10:22:53

Amikor megvettem az első 32MB-os bigyót, még Memory Key-nek hívták, az is elég hülyén hangzott. Megjegyzem, volt a kupakján egy fül, mint a tollaknál. Aztán mindenki elkezdett pendrájv-ot mondani, attól meg már rosszul lettem. Pedig akkor már eltűnt róluk a fül: az egyetlen dolog, ami tollra emlékeztethetne. Próbáltam mondani, hogy memóriakulcs, meg memori kí, de már senki sem értette. Kénytelen voltam magyar társalgásban angolul nyávogni: pendrájv - nyáu! -pfuj. Aztán meguntam, és elkezdtem gondolkozi azon, hogy miként lehetne még hívni. A lehetséges variációk között egy sem tetszett nagyon, de kizárásos alapon a "MAROKTÁR" maradt. Próbáltam terjesztgetni, de nem volt nagy sikere. Igazából valami olyan kellene, ami rövid, egyszerű, könnyen kimondható (mássalhangzótorlódás mentes), magától értetődő, nem perverz, és nem tartalmaz idegen szavakat. Mivel még ennyi idő után sem akadt közkedvelt megoldás, ezért valószínűleg nincs is ideális megoldás. Apropó, most jutott eszembe, hogy lehetne még "RÖPITÁR", amit később lehetne "RÖPI"-nek rövidíteni, vagy a dugó szót kicsit átalakítva "DUDÓ". De persze hívhatnánk Univerzális Csatolású Kisméretű Hordozható Digitális Elektronikus Adattároló és Hordozó Eszköz-nek is..

#81Bugyiszaggató Edesmund

2014-07-02 05:24:24

Az "adatszivacs" a legjobb! A hozzá illó kísérőszöveggel együtt pedig magasan veri az összes többit!

#83Mr Dakany.

2014-07-10 08:25:06

hitel ajánlat Szüksége van egy hitel @ 3%-os kamat? ha igen, hogy visszatér hozzánk ma,(dakany.endre@gmail.com)

#85Bugyiszaggató Edesmund

2014-07-11 06:11:46

* platform - itt: olyan - számítástechnikai alapú (itt most: internetes) - "felület", amely információ közlést és/v. -cserét tesz lehetővé

#87Bugyiszaggató Edesmund

2014-08-08 06:08:21

Nos, nem is az "adatkulcs", hanem - amint azt korábban is leírtam - az "ADATSZIVACS" a legjobb megfeleltetés! Amiként azt is szintén közöltem már, hogy a hozzá illó kísérőszöveg is magasan veri az összes többit! (Ha most erre valaki azt nyekergi majd vissza, hogy az "adatszivacs" is csak tükörfordítás, akkor teletömött nyugger-szatyorral hasmánt felmászom a Csomolungmára - kétszer: oda-vissza!... Ezen az alapon ugyanis minden magyar kifejezés "csak" tükörfordítás, semmi több...)

#89Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-02 04:16:27

Könyörgöm: a "pendrive" NEM MAGYAR SZÓ! (Angolszász eredetű kifejezés a lelkem...) Vagyis nem feleltethető meg e honlap elvárásainak. (Értsd: NEM "magyarítmány", ahogyan azt "gangesz" rejteknevű felhasználó állítja.)

#91toportyánféreg

2014-10-02 06:39:45

Helyesen „könyörgök”, nem pedig „könyörgöm”, ugyanis nem ikes igéről van szó.

#93toportyánféreg

2014-10-03 05:38:37

Hibátlan a „kimondatik” és az „akasztassék”, habár mondták -igen tévesen- egy időben, hogy „A -tatik, -tetik a magyarban nem használtatik.”. A „könyörgöm” azonban hibás, bárhol hangzik is el. Ja, és még valami. A magyar helyesírásban sosem használunk "..." idézőjelet, csupán ilyet: „...”.

#95toportyánféreg

2014-10-07 03:27:40

Ne velem vitatkozzék, ugyanis nem én állítottam föl a magyar nyelv szabályrendszerét. Tessék megnézni az Osiris Kiadó Helyesírás c. könyvének 958. oldalán, mit írnak! Ez az, ami mérvadó.

#97Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-07 21:43:21

Hogy még közérthetőbb legyen: 89-es jegyzetem kezdő kifejezését úgy (is) lehet értelmezni, hogy: A JÓISTENHEZ fohászkodom, mielőtt a jegyzet lényegi részét kifejtem… Tehát valahogy úgy kell (kellett volna) felfogni, hogy a mondandómat az Úrhoz (t. i. a Jóistenhez) való könyörgéssel kezdem… Ilyen értelemben tehát NEM „szimpla” igeként kell értelmezni azt a bizonyos kezdő szót, hanem ÖNREFLEKTÍV TÁRGYAS IGEKÉNT! Ez tehát egy VÁLASZTÉKOSABB formula, mint az egyszerű „könyörgöK” (kiemelés tőlem). Érthető, kedves „toportyánféreg”?

#99Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-08 22:16:17

Mottó: „Az élő nyelvet a beszélői alakítják, és nem egy felsőbb szerv.” [ismeretlen szerző a gyakorikerdesek.hu honlapról, ahol is PONTOSAN a mi – némileg „személyessé” emelt – belterjes tematikánkkal foglalkoztak] (Megjegyzés: A szövegtördelést [az összefolyó textust] senki se rajtam kérje számon, eme honlap üzemeltetői ugyanis meglehetősen primitív szerkesztési lehetőséget biztosítanak itt!...) De vágjunk bele. Nos tehát: egy fenét vagyok dühös, kedves „toportyánféreg”! Leginkább csak mosolyogva konstatálom, mennyire igaza volt Einsteinnek, amikor is azt mondta: „A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi butaság. Bár az elsőben nem vagyok egészen biztos.” És most következzenek internetes „találatok”, nyelvészeti szak-fórumokról. Az 1. „találat” internet-címe: http://korrektor.blog.hu/2010/04/29/konyorgom_konyorgok Korrektorblog (A szelíd grammatikanáci) Könyörgöm, könyörgök 2010.04.29. 14:13 Szia! Egy kisebb vita alakult ki. Hogy mondod/írod helyesen? Könyörgök vagy könyörgöm? köszi! Írni – természetesen – így kell mindkét változatot. A könyörgöm alakra némelyek azt mondják, hogy „helytelen”, mert a könyörög nem ikes ige. Igen ám, de a magyarul beszélők nagy többsége a mondatszói használatban (pl.: könyörgöm, ne csináld ezt, és nem akkor, amikor a könyörög ige beépül a mondatba, pl. hiába könyörgök neki...) bizony úgy mondja, könyörgöm. Vagyis mondhatjuk, hogy a magyar nyelv jelen állapotában (szinkrón metszetben) van egy ilyen fordulat, idiomatizmus vagy hogyishíjják. Ráadásul azt gyanítom, hogy valójában (történetileg, diakrón metszetben) a könyörgöm -m-je nem az ikes ragozás személyragja, hanem a tárgyas ragozásé, valami olyan, ma már nem nagyon használatos fordulatból eredhet, hogy könyörgöm az istent, könyörgöm az urat, könyörgöm nagyságodat... Vagyis imho a KÖNYÖRGÖM ÉS A KÖNYÖRGÖK IS HELYES (kiemelés tőlem, vagyis „Bugyiszaggató Edesmund”-tól) (ami engem illet, én – azt hiszem – többnyire az utóbbit használom). üdv ZsB Ja, és ha már, akkor egy, a neten széltében idézett passzus Nádasdytól: De ha azt mondaná valaki, hogy „nem tudunk rendesen magyarul”, „mindnyájan hibásan használjuk anyanyelvünket”, „csúnyán beszélünk-írunk”, arra már nagyon sokan bólogatnának, és meglepően messzire elmennének e téren. Nemrég csináltam egy fordítást a Szentivánéji álomból, és egy kolléga megtisztelt azzal, hogy elolvasta, és bíráló megjegyzéseket fűzött hozzá. Stiláris és rímtani kérdéseken vitatkoztunk, míg egyszercsak azt mondta: na itt viszont, ne is haragudj, de egy nagyon ronda nyelvtani hibát követtél el: „Könyörgöm, válaszolj!”. Ez helyesen úgy volna, hogy „Könyörgök, válaszolj!”, hiszen a könyörög nem ikes ige. Tátva maradt a szám. „Dehát ezt így szoktam mondani – védekeztem – mert mindenki így mondja!” „Az lehet, de annál inkább helytelen. Javítsd ki.” Nem kevesebbet állított, mint hogy primitív igeragozási hiba csúszott az – egyébként színvonalasnak ítélt – szövegembe. Úgy éreztem magam, mint a zongorista, akinek azt mondják: jól játszotta az Appassionatát, de ciki, hogy nem tudja, hogy a kottában a nagy „C” betű a 4/4 rövidítése. Végül persze meggyőztem, mert azért vagyok nyelvész: rámutattam, hogy a könyörög igét mindenki iktelenül ragozza, én is (tehát Én minden reggel könyörgök neki – senki se mondja azt, hogy Én minden reggel könyörgöm neki), amikor e szó valóban ige. A „KÖNYÖRGÖM!” AZONBAN LESZAKADT ENNEK AZ IGÉNEK A RAGOZÁSÁRÓL ÉS ÖNÁLLÓ KIFEJEZÉS LETT (ergo: helyes szóhasználattá vált, magyarázat és kiemelés tőlem, vagyis „Bugyiszaggató Edesmund”-tól) (szakszóval: megszilárdult ragos alakulat), mely már független az ige ragozásától. Olyasféleképp, mint ahogyan a „lásd...” kifejezést olyannak is mondjuk, akit nem tegezünk, hiába elvileg tegezőformájú benne az ige, vagyis például „Kérjük, ellenőrizze adatainak helyességét (lásd a túloldalon).” – és nem „lássa a túloldalon”. A 2. „találat” internet-címe: http://www.linguee.hu/magyar-angol/ford%C3%ADt%C3%A1s/k%C3%B6ny%C3%B6rg%C3%B6m.html Zárásképp még két idézet a gyakorikerdesek.hu honlapról: 1.: „…ma a magyar nyelvtudomány egy kicsit fordítva ül a lovon. Sokan képzelik azt, hogy a nyelv szabályszerűségei valójában ELŐÍRÁS-szerű szabályok (és ők ennek a tudorai), holott nagyon sok csak leírás. Vagyis a nyelvészetnek nem az a dolga, hogy előírja, hogy hogyan KELL beszélni, hanem hogy megállapítsa, hogy épp hogyan beszélnek, és ha van valami szabályszerűség, azt észrevegye és leírja. De nem azért, hogy később a már leírt (akkor és ott éppen igaz) szabályszerűséget kőbevésett szabályként kezeljék később.” [anonym] 2.: „A könyörgöm egy kifejezéssé alakult, ami kb. annyit jelent, hogy jaj, HIDD MÁR EL. Szinte szleng lett. Egészségért könyörgök, az egy más eset. Ne keverjük!” [anonym] (kiemelés tőlem, vagyis „Bugyiszaggató Edesmund”-tól)

#101Róka Béla

2014-10-08 22:53:58

Ahogy elnézem, „farkas-koma” meg „bugyizargató” tekintély-harcot folytat itten. Sztem le kellene állniuk, már csak azért is, mert Edesmund egyre inkább beindul a szövegömlesztéssel, és elfordul fő foglalatosságától, a bugyiszaggatástól... (no meg a „pendrive” magyarításról való elmélkedéstől). Sztem egyébként neki, mármint „bugyizargató”-nak van igaza, min. két okból: az egyik, hogy a nyelv az valóban egy élő valami, vagyis nem lehet kőmerev szabályok közé szorítani (még ha a nyelvészek időnként próbálkoznak is vele…), a másik pedig, hogy a „könyörgöm” jelentéstanilag tényleg elvált a „könyörgök”-től, vagyis különálló kifejezéssé vált, „toportyánféreg” pedig tényleg nem érti a különbséget. Ne foglalkozz vele „bugyizargató”! Szaggasd a bugyikat, „toportyánféreg” meg vonítson a Holdra...

#103Práter

2014-10-09 22:06:15

Nincs sok értelme a fönti vitának, ugyanis az semmit sem változtat a tényeken. Az igazság az, hogy jelenleg az írást a helyesírási szabályzat szerint pontozzák az érettségin és minden vizsgán. Persze lehet bárhogyan beszélni, írni, de ha ez eltér a hivatalosan helyesnek tekintett formától, akkor hibának minősül.

#105Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-15 22:29:04

Mielőtt még ebbe is belekötne valaki, közlöm: az Úristen lehet egy ima TÁRGYA és SZEMÉLYE is...

#107Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-21 04:41:55

Ikes, nem ikes, kedves újhéber barátom, a „könyörgöm” akkor is úgy helyes, ahogyan írva vagyon a 89-esben!... Meg is indoklom, hogy miért, ha addig élek is! Az érettségin, vagy akár egy főiskolai v. egyetemi kollokvium (időszaki vizsga) alatt — de még diplomavédés alkalmával is(!) — az a „szokásjog” dívik, hogy amennyiben a vizsgázó személy egy bizonyos tantárgyi vagy szakterületi témakört illetően VITÁBA SZÁLL a vizsgáztató (egyetemi) tanárral, vagy a vizsgabiztossal, vagy akár az opponenssel diplomavédéskor — vagy akár az itteni kötözködőkkel, a Szómagyarító honlapon... —, akkor amennyiben a vizsgázó KÉPES BIZONYÍTANI a saját (elvi) álláspontját, megoldási módszerét, képlet- és/v. SZABÁLY-értelmezését, akkor a vizsgáztató — az ÉRTELMES és TISZTESSÉGES — tanár vagy vizsgabiztos, vagy akár az (itteni) opponens ELFOGADJA a vizsgázó érvelését, még akkor is, ha adott esetben az ellentmond az adott tantárgy vagy szakterület aktuálisan érvényben lévő „kánonjában” (szabályrendszerében) leírt posztulátumoknak! Nos, ÉN ITT MÁR TÖBB ÍZBEN IS KIFEJTETTEM AZ — elismerem, kissé talán meglepő, sőt, egy rohadtul fideszes fordulattal: unortodox — ÁLLÁSPONTOMAT! Egyrészt, leírtam már, hogy: a könyörgöm a könyörgök-től már régtől fogva — MÁR ÉVSZÁZADOK ÓTA — elkülönült szófordulat. Ez az elkülönültség pedig leginkább abban áll, hogy MÁST és TÖBBET JELENT, mint a könyörgök! Az utóbbi ugyanis pusztán a könyörgést — mint cselekvést — jelenti, semmi többet. Még akkor is csak a könyörgés megcselekvéséről tájékoztat, ha az a cselekvés történetesen 1. szám 1. személyben az Úristenhez szóló könyörgésként fogalmazódik meg, például így: „Könyörgök az Úrhoz, óvjon meg ellenségeimtől!”. Ebben nincs semmi megrázó vagy patetikus. Ez egy szokványos — szenvedő és műveltető szerkezetű — mondat. Ugyanakkor annyira kisstílűen sematikus — szinte SZEMTELENÜL FELSZÓLÍTÓ jellegű — elvárást fogalmaz meg az Atyaúristennel szemben, hogy úgy hangzik, akár ha egy eladósodott baldóver könyörögne a háziúrhoz, hogy az mentse meg hitelezőitől... Ellenben az, hogy: „Könyörgöm az Urat, óvjon meg ellenségeimtől!” — na, ez már valami! Ez AZ ÚRISTEN MEGINDÍTÓAN TISZTELETTUDÓ, TELJES LÉLEKBŐL TÖRTÉNŐ, TÁVOLSÁGTARTÓ MEGSZÓLITÁSA! Úgy vélem, a két — egymástól már elkülönült — kifejezéssel alkotott két példamondat közötti „árnyalatnyi” különbség azzal tehető még szemléletesebbé, ha felhívom a figyelmet: míg az első mondat arra a kérdésre ad „választ”, hogy: mit csinálsz?, addig a második arra „válaszol”, hogy: MIT TESZEL?! A két „válasz” pedig közel sem azonos fajsúlyú és nem is azonos értékű! Az első mondat legfeljebb egyszerű zsolozsmázást feltételez, míg a második szerint: A LELKEMET IS KITESZEM, HOGY A MEGHALLGATTATÁSÉRT MAGAMRA VONJAM AZ ÚRISTEN FIGYELMÉT! Van némi különbség, nem de bár?... Az első „válaszmondatban” semmi sejtelem sincs, pusztán a könyörgő ima gépies tevékenységét „rajzoló” szöveg. A második mondat viszont, ahogyan már utaltam rá, egy — az Úristent tisztelettudó távolságtartással megszólító — esdeklő könyörgés. A „könyörgöm” kifejezésnek tehát IGENIS VAN LÉTJOGOSULTSÁGA a magyar nyelvben! Nemcsak stilisztikai, de JELENTÉSTANI értelemben is MÁS és TÖBB, mint a „könyörgök”! Annyira van létjogosultsága, hogy A MÁSODIK PÉLDAMONDAT NEM IS VOLNA MEGFOGALMAZHATÓ a „könyörgök” kifejezéssel! Ugyanis nyelvtani torzszülöttet eredményezne! A „könyörgöm” azonban simán behelyettesíthető az első mondatba... Ergo: nagyobb a „helyiértéķe” és az „ütőereje”, mint a „könyörgök”-é!

#109Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-21 04:54:27

Megjegyzés: a „fűtte” nem elírás volt a részemről! Ez egy SZÓLELEMÉNY, amit — sajna' — nem én ötlöttem ki, ámde szintén jóval több mint 100 év óta létezik, éspedig szépirodalmi művekben — leginkább versekben! És attól, mert egy széllel-bélelt, vaskalapos (itteni) nyelvész az orrát húzogatná tőle, és állítaná, hogy helytelen (holott nem az), itt is megállja a helyét, mert annyit tesz: fűtötte. Aki nem hiszi, járjon utána (a „furor grammaticus”-nak is...), de ne csak a net-en! Csak egykönyvű emberek elégednek meg a webes kutakodással és „műveltséggel”…

#111Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-22 06:09:30

Mondom (mondtam már): A nyelvtani szabálykönyveket köztudottan (Kolozsvári Grandpierre Emil kinyilatkoztatása óta köztudottan) IRODALMI ALKOTÓMŰVÉSZETRE KÉPTELEN, ám furor grammaticus fűtte lelkületű „perzekútorok” írogatják, miközben a csintalan író-„betyárok” (a nyelv és írás igazi művészei) könnyed eleganciával terelgetik mondataikat az irodalom berkeiben és varázsolnak elő időnként új szavakat „iszákjukból”. Arról már nem is beszélve, hogy MÁR AZ MTA IS A FIDESZ IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLL! Ez pedig megtriplázza (ha nem megötszörözi) annak esélyét, hogy ott BESZÖPPEDT AGYÚ (ezt a szót épp' most 5löttem ki), TALPNYALÓ IDIÓTÁK dirigálják a „szórendet”!... Ha annak idején James Joyce tekintettel lett volna a Brit Királyi Akadémia bevett (értsd: hivatalosan elismert és elfogadható) angol nyelvészeti kánonjára — annak minden előírt nyelvi kategóriájára és általános „szokásjogára” —, akkor BELE SE LETT VOLNA ÉRDEMES FOGNIA az „Ulysses” megírásába! Ha pedig Balassi Bálint ma élne, orbán viktor (így, csupa kisbetűvel) KITILTATNÁ ŐT A MAGYAR IRODALOMBÓL disznó versei okán! De mivel a költő már csaknem 400 év óta halott, hát orbán eszi a kefét, de elviseli, hogy létezett... Dixi!

#113Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-22 21:39:10

1.: A helyzet az, hmmm... „kedves” 112-es, hogy eleddig CSAK ÉS KIZÁRÓLAG épkézláb érvekkel operáltam itt!... Egyetlen egy „lábatlan” vagy „kezetlen ” érvre sem bukkan itt, aki képes TÁRGYILAGOSAN végignézegetni a jegyzeteimet! 2.: Nem ÉN kezdtem ebben az országban a dolgok (a politikai megoldásokat nem nagyon, vagy egyáltalában nem igénylő/nem tűrő dolgok) POLITIKAI ÚTON történő „vezénylését”, illetve az ilyen indíttatású helyzetértékelést, és/v. helyzet befolyásolást. 3.: Ez NEM nyelvészeti oldal, pusztán csak népszerűsítő formában teremt olyan lehetőséget, hogy a közemberek hozzászólhassanak a (magyar) nyelvvel kapcsolatos bizonyos kérdésekhez, illetve valamely, a magyar nyelvvel kapcsolatos időszerű problémához, esetlegesen hozzájárulva a probléma megoldásához is. 4.: Azt is leírtam már, hogy a nyelvészet NEM EGZAKT tudomány! Egy nyelvészeti probléma távolról sem olyan „ügy”, mint egy matematikai, avagy fizikai, netán kémiai „környülállás”, amely(ek)ben csak KÍSÉRLETEKKEL ALÁTÁMASZTOTT megoldások fogadhatók el! 5.: A nyelvet a közemberek CSAK használják, a művészek viszont MŰVELIK!... Érthető?!

#115Bugyiszaggató Edesmund

2014-10-27 22:33:11

1. MINDEN POLITIKA, AMI AZ EMBERI LÉTEZÉSSEL KAPCSOLATOS! E tárgykörben ajánlom a 114-esnek, OLVASSON ókori görög (ógörög) szerzőktől, példának okáért, mondjuk: Platóntól, aki Szókratész tanítványa volt, és noha Szókratész egyetlen műve (írása) sem maradt ránk, őtőle (mármint Platóntól), illetve az ő közvetítésével (is) TUDHATJUK, hogy az emberi létezés maga, politika! Ugyanis egész életünk sikeressége annak függvénye, mennyire vagyunk képesek A LEHETŐ LEGGYORSABBAN, A LEHETŐ LEGMEGFONTOLTABBAN, és a SZÁMUNKRA LEHETŐ LEGMEGFELELŐBB (a lehető legkisebb) MÉRTÉKŰ KOMPROMISSZUMOT KÖTVE ALKALMAZKODNI az éppen „diktáló” körülmények közepette egy döntés meghozatala előtt, illetve mennyire vagyunk képesek ÉPÍTŐ MÓDON (értsd: a mások érdekét is figyelembe vevően) SZÁMÍTÓAK (értsd: előre gondolkodóak) LENNI a jövőt (a saját, valamint az utódaink jövőjét) illetően! 2. „A nyelvészet nem művészet, csupán az irodalom az.” — írta a 114-es. Nos, én magam sem állítottam itt mást! Hangsúlyoztam ugyanakkor, hogy a nyelvészetben NINCS MEGFELLEBBEZHETETLEN (értsd: megcáfolhatatlan bizonyossággal igazolhatóan egzakt) TÖRVÉNY, mint amilyen példának okáért a 2 x 2 egyetemes érvényessége és egyértelműsége a matematikában, avagy pedig a dolgok és tárgyak létezése idejének, valamint térbeli helyének, illetve jellemzőinek beazonosíthatósága a hagyományos fizikában! (Meg kell hagyni, a kvantummechanika mélyebb ismerete óta tudható, hogy már az előzőek sem igazolhatóak kétségbevonhatatlan bizonyossággal…) A nyelvészet pedig még csak nem is alkalmazott „tudomány”, mint amilyen például a biológia, avagy a geológia, mindössze csak empirikus — a napi emberi gyakorlat (a nyelvhasználat) tapasztalatait ésszerűségi alapokon nyugvó megoldások figyelembevételével kialakított — szakterület, amelyet leginkább az emberi létezés napi gyakorlata (például a politika…), leginkább pedig a kreatív nyelvérzékkel megáldott művészek és az ugyanily’ hajlamokkal megáldott „civilek” alakítanak. 3. A 114-es jegyzet első mondatának második — a vessző utáni — része nyelvtanilag a következő módokon lehetett volna helyes, pl. így: „mivel az oldal profilja nem arra irányul”, vagy így: „mivelhogy az oldal nem politikai témákkal foglalkozik”, avagy ilyen módon: „mivel az oldal nem politikai tárgyú”. A 114-es „megoldás”, miszerint: „nincs hozzá köze az oldal profiljának” — minden bizonnyal MAGYARTALAN! Ergo: a 114-esnek VAN MÉG MIT TANULNIA magyar nyelv és irodalom tárgyában…

#117Bugyiszaggató Edesmund

2014-11-03 21:01:11

Köszönöm, „Narmer”! De könyörgöm, legyen MINDKETTŐ — mármint a „könyörgöm”, valamint a „könyörgök” is — helyes! Vagyis: engedtessék meg a nyelvhasználónak a „jog”, hogy SZABADON dönthessen afelől, egy adott irodalmi környezetben melyiket is választja. Tehát a szövegkörnyezethez igazodó stílus-„vonal” és választékosság-igény legyen számára az irányadó, hogy adott esetben melyik változatot is használja a mondatszerkesztéshez. Rámutattam (és úgy vélem, megfelelő hatékonysággal sikerült is igazolnom), hogy a „könyörgöm” kifejezés voltaképpen MÁST és TÖBBET jelent, mint a „könyörgök”, vagyis BIZONYÍTOTTAM, hogy VAN LÉTJOGOSULTSÁGA az utóbbival szemben.

#119Róka Béla

2015-07-03 03:26:27

Jujjujjujjújjj!... Attól tartok, „mmmmmmm”, te TÉNYLEG nem érted ennek a honlapnak a célját! (Sztem még a SAJÁT megjegyzéseidet sem tudod értelmezni…) A 76-os jegyzetedben ezt írod – idézem: „Attól, hogy pl. az angol nyelvben is van rá más kifejezés is” (mármint, hogy a „pendrive”-ként közismert technikai eszközre is van más, angol nyelvű kifejezés is – Róka Béla), „még használják ezt is” (mármint a „pendrive”-ot – Róka Béla). „Ha nem így lenne, nem lenne benne a szótárban: http://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/pen-drive” – idézet vége. Ember! Amit te a 76-osban írtál az implicite – értsd: beleértve, de nem kimondva – AZT JELENTI, hog azt reklamálod, miszerint: miért ne lehetne AZ ANGOL NYELVBEN(!) jogosan használni a „pendrive” kifejezést! És e kifogásod „helyességét” egy ANGOL(!) szótárral véled „igazolni”! (Merthogy abban – értsd: az ANGOL nyelvű szótárban!) – szerepel a „pen drive” is (így, két szóban)… Ember! Fel vagy te képes fogni egyáltalán a SAJÁT szavaid értelmét?! Ember! Ez a honlap A NEM MAGYAR NYELVEN (értsd: nem a magyar anyanyelvű emberek által beszélt nyelven) beszélők által használt, de a MAGYAR NYELVBE „BESZIVÁRGOTT” nem magyar nyelvű (a definíciót lásd elébb) szavak és kifejezések MAGYARÍTÁSÁT (értsd: magyar szavakkal magyar nyelvre átültetését) van hivatva szolgálni! Ergo: ha te egy NEM MAGYAR szó vagy kifejezés MAGYARÍTÁSÁT szolgáló honlapon az inkriminált szó vagy kifejezés NEM MAGYAR szótárban való benne foglaltságával gondolod és sejteted „igazolni”, hogy az inkriminált NEM MAGYAR szót vagy kifejezést, amely egy NEM MAGYAR szótárban fellelhető, szükségtelen magyarítani (merthogy ezt sejteted, ezt fel kell fognod…), és méghozzá azért gondolod szükségtelennek a szó vagy kifejezés magyarítását, merthogy az egy NEM MAGYAR szótárban is benne van, akkor te NEM ÉRTED ennek a honlapnak a célját! Világos? Huhhh. Más. Csak tájékoztatásul – néked, valamint mindazoknak, akik – tévesen – úgy vélik, a nyomtatott nagybetűs írásmód helytelen volna, merthogy az (szerinted) egyenlő volna a kiabálással. Legjobb tudomásom szerint (javítson ki, aki BIZONYÍTANI TUDJA, hogy tévedek), a magyar nyelv helyesírási szabályait taglaló kiadványokban (ide értve az irányadó stilisztikai deklarációkat és ajánlásokat is) egyetlen olyan utalás sem található, amely szerint egy szónak, illetve kifejezésnek, pl.: egy valós, avagy rejtek-névnek, esetleg egy becenévnek, netalán egy egész mondatnak, végig nyomtatott nagybetűs írásmódja a szövegértelmezés tekintetében eleve kiabálását implikálna. Pusztán csak a szónak, avagy kifejezésnek, illetve egy mondatnak SZIGNIFIKÁNSAN FIGYELEMFELKELTŐ hangsúlyozását jelenti, semmi többet! Egy írott szövegben (szóban, vagy egy egész mondatban) a felkiáltás érzékeltetésére a világ összes nyelvén a felkiáltójel (ez: „!”) alkalmaztatik... A spanyol nyelv grammatikája és szintaktikája szerint például, többnyire elől-hátul „kiabálnak” a megfelelő szövegekben. Egy születésnapi felköszöntő záró mondatának spanyol nyelvű textusa például ilyenféle lehet: ¡Salud!, ami annyit tesz: Egészségedre! Mi több, ibér földön (és spanyol nyelvterületű régiókban mindenütt) a kérdő mondatok többségét is „túlbiztosítják”, vagyis többnyire elől-hátul kérdőjeleznek egy mondatban, amiként az a ¿Dónde está el baño? – Merre van a fürdőszoba? érdeklődési formulában is megfigyelhető. (lásd: még:http://www.spanishcentral.com/translate/salud illetve http://sites.innovationcharter.org/spanish-dictionary/-donde-esta-el-bano) Ha a nyomtatott nagybetűs írásmód valóban „kiabálást” jelentene, akkor ezen az alapon bármiféle írásmű szerzője nevének, illetve műve címének nyomtatott nagybetűs írásmódja is kiabálást jelentene – ami ugye, nonszensz... Csak bele kell gondolni, mennyire mosolyogtató asszociációkat is eredményezne egy ilyen téves „tantétel” például, SOLOHOV „CSENDES DON” című remekművének végig nagybetűs írásmódban nyomtatott kötetének fedőlapján, avagy a mű szinopszisa felett (Lásd: http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1951). De igencsak elgondolkodtató volna e téves értelmezés, egy a szóalkotási írásképében meglehetősen rendhagyó betűnagyság-váltást megvalósító (egyébként budapesti, éspedig kőbányai telephelyű) e ● R ● Ő ● S Kft. (a szerelvény, burkolóanyag és szaniter „király”) figyelemfelkeltő cégfeliratán is...! Meglátásom szerint tehát: a „nagybetűs írásmód = kiabálás” legendáját az igénytelenül szegényes szövegszerkesztési és stilisztikai eszköztárakkal támogatott (illetve az igényesebb eszköztárakat csak bonyolult „bűvészkedés” árán prezentáló), világhálós platformok „szülőatyái” (netán „szülőanyái”?...): lusta rendszertervezők és/vagy alul-képzett programozók, valamint az eme „felhasználóbarát” megoldások „fantáziadús” menedzselői: hozzá nem értően bátor marketingesek és sails managerek, találták ki, és csak azért terjesztették el (és terjesztik továbbra is), hogy ekként védjék szegényes fantáziájuk (képességeik) és lustaságuk „gyümölcseit”... A nagyobb baj az, hogy ezt a téveszmét a kritikai gondolkodásmódjukban henye emberek is simán átveszik – amint azt tette például „mmmmmmm” is…!

#121Bakos László

2015-07-12 19:07:34

BOCS! Természetesen: Róka Béla...

#123skyp27

2017-08-16 16:20:41

Szenkjú veri a macskát. Ez fenomenálisan jóóó!!!!

#125Aleida Borella

2019-03-09 22:19:02

Good day I just checked out your website szomagyarito.hu and wanted to find out if you need help getting Organic Traffic & Quality Traffic that Buys From You or Converts into Highly Responsive Subscribers ? I have 2 promotions for you, read the instructions carefully and choose what is best for you ... 1. Google Organic Traffic => http://bit.ly/Organic_Traffic_From_Google 2. Traffic that Converts => http://bit.ly/Traffic_that_Converts Do not forget to read Review to convince you ! Regards, Borella UNSUBSCRIBE or REPORT SPAM ATTENTION: sends domain: szomagyarito.hu , not email address !! SEND your domain site here ==> your-site@myself.com

#127Újrakezdő

2019-07-05 22:04:02

Régóta használom az adathordozóra a "csutka" elnevezést. Mostanáig szinte büszke voltam magamra, milyen jó kis szót találtam a nyelvtekerő pendrájv helyett. :) De örülök, hogy másnak is eszébe jutott,ugyanez,meg még sok másik, sőt, örülök, hogy mások is gondolkoztak rajta, hogy magyar szóval is helyettesíthető. Attól tartok, mégis nehezen lopakodik be a közhasználatba bármelyik szó, talán épp azért, mert szeretünk mi, magyarok, idegenül hangzó szavakat is keverni a beszédünkbe.

#129wisp

2020-02-22 23:50:33

Furcsa, én, a családom, minden ismerősöm gond nélkül tudja használni a pendrive szót. Persze nem állítom, hogy ez reprezentatív minta, de azért azt erős túlzásnak tartom ez alapján, hogy a pendrive "esélytelen" lenne :) Az más kérdés, hogy mindenkinek vannak szavai, amiket szívesen rövidít, nálunk pl. a távirányító távrinyó, pedig az teljesen magyar.

#131Gecse Gábor

2022-07-07 04:51:24

Találkoztak az interneten vagy máshol a pendrive-ra ide beküldött magyarítások közül bármelyikkel is?