batikolás
Az anyag díszítése olyan módon, hogy az anyag bizonyos részeit forró viasszal fedjük. Ezután hideg vagy langyos festékfürdőbe helyezzük a darabot, amely a viasszal fedett részek kivételével tetszés szerinti színt - színeket - kap. A viaszréteg eltávolítása után az előbb lefedett részeken előtűnik az anyag eredeti alapszíne. A "batik" szó jávai eredetű, jelentése "írni", "rajzolni", "festeni". Sokan nem elégszenek meg ezzel a nyilvánvalóan helyes értelmezéssel, és jelentését összefüggésbe hozzák a viasz megtörésével, amelynek révén a batik színes erezete keletkezik. Mások a "csepp" szót látják benne, eszerint a szó viaszcseppre utal. Vannak, akik "virágzás"-ként értelmezik, a legtöbb jávai díszítőelem ugyanis virágformájú. A batik szabadrajz alapján készül. Korlátlanul megnyilvánulhat itt az egyén művészi tudása és ízlése. Minden batikmunka eredeti, egyedi darab. Ha többször alkalmazzák is ugyanazokat és színeket, a minta sohasem lesz teljesen azonos az előbbivel. A munka természetéből fakad, hogy a díszítményben és a színezésben finom eltérések jelentkeznek, vagyis mindenkor új változat jön létre. A kivitelezés sikerében nagy szerepe van a véletlennek is, a kihűlt viasz könynyen törik, és a festékfürdőkben való kezelés közben megtörténik, hogy a festék a viasz hajszálrepedéseibe behatolva olyan helyeken is megfesti az anyagot, ahol nem akartuk. Egyébként a finom hajszálrepedések nyomán befolyt színes festék olyan hatást kelt, mint a márvány erezete. A jávai batikmunkákon ez inkább véletlenül jön létre, Európában szándékosan idézik elő. Ez a valóságos vagy látszólagos véletlenszerűség különleges művészi hatást kelt.
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 0 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
