A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 13333 magyarítás érkezett 9704 idegen szóra.

keresem

rubrika2

rovat, hasáb iratban, jegyzéken, táblázatban hely, rovatcím, fölzet, lat rubrīca 'vörös(lő) föld, vörös/piros festék, vörös kréta, rendesen vörös tintával írt címe (fölirata, foglalata) vmely törvénynek, lángszínű vörös ruha v. öltözék' < ruber 'piros, vörös' < proto-indoeurópai *hrudʰrós < *hrewdʰ-, *reudh- 'piros, vörös'

Kategória: Köznyelvi

Eddig összesen 6 javaslat érkezett erre a szóra, és 8 hozzászólás. Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!

  • • rovat

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem91.228070175439/100 (51 igen, 4 nem)

     

    • • Tölsd ki az össze rovatot, ne hagyj ki egyet sem!
  • • koceka

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem50/100 (0 igen, 0 nem)

     

    • • Ahány kocekát csak látsz az űrlapon, mindet ikszeld be!
  • • rubrika

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem23.333333333333/100 (13 igen, 45 nem)

     

    • • Patinás latin eredetű szó, nagyrészt ismert. Magyar megfelelője a rovat. Ha valaki nem elégedett a rubrikával, a rovatot is használhatja.
  • • infóhely

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem20/100 (3 igen, 15 nem)

     

    • • Ide írandó minden fontos, kèrt infó.
  • • alkocka

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem19.512195121951/100 (7 igen, 32 nem)

     

    • • Az első alkockába a neved írd, a másodikba a lakcímedet!
  • • kitöltéshely

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem17.391304347826/100 (7 igen, 37 nem)

     

    • • Az adatokat a megfelelő kitöltéshelyeken kell feltüntetni.

Beküld

Feliratkozás

   Új magyarítás érkeztekor email-es értesítést kérek

Nevem:

 



Email címem:

 

Feliratkozom

#1Smurfette

2019-12-28 06:18:27

Hibás a címmagyarázat. Rubrica, -ae f. annyit tesz latinul bekezdés. (Pl. szövegekben.) És nem vörös. A vörös, ugyancsak latinul rubrus, rubra, rubrum tehát nem "rubrica". A rubrika szavunknak ilyen módon az égvilágon semmi köze nincs a vörös színhez. A magyarítók ezt valahol érzik ösztönösen, mert nem a hibás magyarázatból indulnak ki, mikor új szavakat kísérelnek meg alkotni a rubrika kiváltására.

#2Pásztor István

2019-12-28 19:19:05

Lehet, hogy ez az okfejtés is hibás? Bár több mint 50 év telt el azóta, hogy latin tanultam a gimnáziumban, de nekem a közös "rub" tő minimum gyanús. Arról nem is beszélve, hogy a rómaiak olvasmányemlékeim szerint ismerték és talán használták is a piros tintát. Elképzelhető, hogy rubrika olyan bekezdés volt, ahová a dolog súlyánál fogva a legfontosabb feljegyeznivaló került? Például kereskedelmi nyilvántartásokban vagy közigazgatási irományokban. Pirossal. Lehet persze, hogy tévedek.

#3Kovacs Pal

2019-12-29 18:46:03

Hogy az ókorban haszáltak-e vörös tintát, nem tudom. Viszont a középkori latin kódexekben igen, ez 100%. Ha tehát a szónak van köze a latin vöröshöz, lehet, hogy a középkorban, a latin akkor használt változatából jött át.

#4Vendor

2019-12-30 05:11:21

Valahol Pásztor István és Kovacs Pal környékén az igazság.

#5Smurfette

2019-12-31 17:40:34

Meglehet. Viszont a magyar nyelvemlékek az ókorig nem nyúlnak vissza. A középkorban, vagy még később kellett tehát, h átjöjjön. A kérdés, hogy a római vagy a középkori latinból.

#6Esküdt

2020-03-03 05:56:50

Nos, felebarátaim, a rubrikának nagyon is van köze a vörös (ruber) színhez. Az ókori Rómában a törvénycikkek címét vörössel jegyezték fel. Nyelvemlékeink pedig igenis vannak az ókorból. Ama testvérnépek azonban, akik ránk hagyták nyúlfarknyi feljegyzéseiket, nem magyarnak nevezték magukat. („Magyar” nevet viselő nép csak a nyolcszázharmincas évek óta létezik.) A legkorábbi írott nyelvemlékek az i. e. 8. századból valók. Zablapálcán, nyílhegyen stb. arámi jelekkel rögzítettek egy-két szót őseink. A nyílhegy felirata például „szúró”. Egy i. e. 5. századból való ezüst csészén pedig már saját jeleiket használták. A rovásjelekkel rögzített rövid szöveget mindeddig nem sikerült kifogástalanul visszafejteni. Fred Hámori (2009) szerint ekként kellene olvasnunk: „Eréj(es) nő asszonynak iszátok tiszte(let)ére (az) ös-atya vizét. Csak a társaság jó egészségére iszuk.” A pusztai népek az írást elsősorban nyilvántartások vezetésére, számadásra, vallási célokra, uralkodók közötti levelezésre használták. Közlendőjüket pedig mindenekelőtt fára rótták, bőrre festették, ezen anyagok pedig nem állnak ellen az idő pusztításának.

#7Smurfette

2020-03-03 16:57:34

Igen, belátom, tévedtem. Ami ugye előfordulhat bárkivel éppen. Hogy stílszerű legyek: errare humanum est. Mindenesetre bocsánat...

#8Esküdt

2020-03-03 19:36:43

Kedves Smurfette! Bocsánatát kérem, ha megsértettem. Hozzászólásomat nem bírálatnak szántam, csupán tájékoztatásnak. Mindnyájan – beleértve személyemet is – esendők vagyunk. Gyarlóságunkban rejlik emberi mivoltunk.

 

Új hozzászólás

Beküld