A Szómagyarító segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Szavazzon, vagy adjon meg új meghatározást!

Eddig 20906 magyarítás érkezett 15456 idegen szóra.

keresem

culpa

vétek, vétség, hiba, bűn; gondaltlanság; bűnszenny;

Kategória: Köznyelvi

Eddig összesen 13 javaslat érkezett erre a szóra, és 34 hozzászólás. Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!

  • • vétek

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem85.714285714286/100 (101 igen, 16 nem)

    • • Vétek, ez szerepel a magyarázó feliratban is. Miért nem jó a vétek?
  • • bűn

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem77.647058823529/100 (65 igen, 18 nem)

    • • A latin szótár szerint: bűn, hiba, felelősség (https://hu.glosbe.com). Ennyi magyar szó nem elég nekünk rá? Ott kellene a fantáziánkat így eleresztenünk (na jó, ennyire azért nem), ahol nem terjedt még el a használatban magyar megfelelő.
  • • gonosztett

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem69.387755102041/100 (33 igen, 14 nem)

    • • Akaratlanul is követünk el néha gonosztetteket, ilyenkor jó esetben megszólal a lelkiismeretük.
  • • bűnlet

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem54.285714285714/100 (18 igen, 15 nem)

    • • Bűnlet és bűnődés (Преступление и наказание)
  • • vétme

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem52.941176470588/100 (17 igen, 15 nem)

    • • Nem kis vétme nyomja a lelkét.
  • • véttyű

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem49.431818181818/100 (86 igen, 88 nem)

    • • Én nem tehetek róla, ez az ő véttyűje.
  • • vétely

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem36.22754491018/100 (120 igen, 212 nem)

    • • Én nem tehetek róla, ez az ő vételye.
  • • bűnöny

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem36.111111111111/100 (12 igen, 22 nem)

    • • Virágot lopányolni nem bűnöny.
  • • véteg

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem32/100 (7 igen, 16 nem)

    • • Véteg lenne egy ilyen lehetőséget elszalasztani.
  • • hibály(ma)

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem27.272727272727/100 (5 igen, 15 nem)

    • • A hibály (hibályma) minden ember lényének a sajátja.
  • • véteny

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem27.027027027027/100 (49 igen, 134 nem)

    • • Én nem tehetek róla, ez az ő vétenye.
  • • véteményület

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem25.153374233129/100 (40 igen, 121 nem)

    • • Én nem tehetek róla, ez az ő véteményülete.
  • • kulpa

    Tetszik?Igen/Nem/Jelentem12.5/100 (9 igen, 69 nem)

    • • Ha már a spanyolok így mondják, mondjuk mi is így. Legalább ők is megértik.
    • • Sosem az a kérdés tehetek-e róla, hanem hogy mit tehetek érte... És ez az én kulpám.

Beküld

Feliratkozás

   Új magyarítás érkeztekor email-es értesítést kérek

Nevem:

 



Email címem:

 

Feliratkozom

#1Smurfette

2020-12-30 00:04:59

A feladott culpa, -ae f. (latinul bűn) szócikk szerinti vétek, vétség megfelelője tökéletes, mindeki által ismert és használt, bár jelentésük - eltartott kisujjal fogalmazva "jelentményük" - nem teljesen ugyanaz. Jól hangzik ugyan, de mi szükség mellettük a bevezetni javasolt vétely alakra? Mi az a vétely? Eltérő jelentéstartalmat hordoz talán? A vétek valamilyen különös esetével állunk fogalmilag szemben? (Ez a kísérő példamondatból egyáltalán nem derül ki.) Mert ha nem, mesterséges szószüleményről lévén szó, esetleges használata fölös modorosság lenne csupán.

#2Ferkó

2020-12-30 02:07:06

A jelentmény és a jelentés között pont akkora a különbség, mint az olvasmány és az olvasás, vagy a követelmény és a követelés között.

#3Pásztor István

2021-01-01 21:16:04

A jelentés szó jelentése (mögöttes értelme? jelentménye?) a WikiSzótár (www.wikiszotar.hu) szerint: 1. Tájékoztatás egy eseményről, helyzetről. Hivatalosnak tekintett, írásos vagy szóban közölt beszámoló, ami egy felettes személy részére egy helyzetet, tényt tárgyal annak érdekében, hogy ő tájékozódni tudjon róla. A jelentés határidőre a főnök asztalára került. A jelentésében kitért arra, hogy mi az oka a vállalat pénzügyi helyzetének. A katonatiszt meghallgatta a tizedes jelentését, hogy mi történt a körletben. 2. Mögöttes értelem, egy bekövetkezett esemény, természeti jelenség, tárgy, dolog mögött meghúzódó (vélt vagy valós) gondolat, fogalom. Az álmok jelentését sokan a jövőre vonatkozó jóslásnak gondolják. Régen azt gondolták, hogy a villámcsapás jelentése a haragvó isten dühe 3. Nyelvtan: Szónak vagy jelnek az értelme. Az a fogalom, gondolat vagy kép (4), ami felidéződik, megjelenik bennünk, amikor meghallunk egy szót, vagy látunk egy jelet.

#4Bonifác

2021-05-30 22:26:51

A jelentmény és a jelentés szinonimák. Az előbbit egy szűk szakmai (sznob?) kör használja az utóbbi értelmében. Az olvasmány és az olvasás, vagy a követelmény és a követelés esetében ez nem áll fenn. Ennyi valójában a különbség. Vételyről, vétenyről, véteményületről - jaj Istenem - satöbbi soha nem hallottam még. Vagy ismét valamiféle viccmagyarításokkal állunk szemben?

#5Papp Edit

2021-08-01 19:29:02

Vannak, akik szerint a magyarítás nem jelent mást, mint az adott idegen szó képzős magyar megfelelőjében, ha van ilyen, a képzőt kicserélni egy másikra. Tele van ilyen szavakkal a magyarításaink gyűjteménye.

#6Kannibál Ante Portas

2021-09-02 23:59:08

Nem, nem teljesen erről van szó. A helyzet ennél kicsit bonyolultabb. Nos, az iparszerűen űzött nyelvrontás bevett technológiája a következő: végy egy tetszőleges, lehetőleg valamilyen képzőt is tartalmazó magyar szót. Majd keresd ki az angol, német vagy francia megfelelőjét egy online szótárban és másold ki onnan. Opcionálisan - tehát nem kötelező - etimológiai hátterének bemutatását is kimásolhatod hozzá, így szakszerűbb színben fogsz tudni tetszelegni. Ugyan semmi szükség nincs rá, de ha gondolod, IPA-jeles fonetikai megfelelőjét is hozzá kopizhatod. Így még avatottabbnak tűnsz majd. Ezután a szót küldd be a Szómagyarítóra új magyarítandó címszóként. A lényeg most jön: 1. az eredeti szó képzőjét cseréld ki egy tetszőleges másik képzőre, 2. magát az eredeti szót (képzős, képző nélküli, itt mindegy), vagy már a képzőcsere utáni szót lásd el újabb képzővel, 3. az így nyert szavakat (?) akár képzők egész sorával láthatod utána el. Ezeket ezután küldd be az adott címszóhoz tartozóan magyarítási javaslatként. És kész. Az eredeti képzőcserét tetszés szerinti számban és módon megismételheted, az újraképzőzött szavakkal ez ugyancsak megtehető. Az eredmény: szószörnyszülöttek egész hada. Garantáltan. (Tele van velük a honlap: érzély érzés helyett, hevezet hevület helyett, mulatály mulatság helyett, élvely élvezet helyett, becsély becsület helyett, dicsőmény dicsőség helyett, kórulat kórság helyett, akadlat akadály helyett, csodázatos csodálatos helyett, előzlet előzmény helyett, erület erő helyett, vétely vétség helyett és napestig sorolhatnám..., sűrélyes, sűrletes, haladály, homálylagos, gátlék, gátulat, eltérmény, érzelék, ruhag, hírély, haték, vadályatag, magyarázmányoz, épülék, tűrlet, jelület, biztonmány, nyelvület, igazmányos, támadály, tisztályos stb.) Ezeket azután mind beküldheted mint magyarítási javaslatokat. A variációk száma szinte végtelen. A javaslatokhoz írj mindig példamondatokat, lehetőleg az adott címszóra nézve definíciószerűen és archaizáló, 150-200-300 évvel ezelőtti nyelvezetet használva. A definíció is lehet megmosolyogtatóan anakronisztikus, akár teljesen szakszerűtlen is, ez nem baj. Sőt... Ha megkérdezik, mi a csudának küldesz be magyarításra a nyelvünkben soha fel nem bukkant, magyar beszélő által soha nem használt angol, német, francia szavakat, mondd azt, hogy ezek létező nemzetközi fogalmak, s mint olyanok, megkerülhetetlenek számunkra. Éppen ezért szükséges, hogy magyar megfelelőt találjunk rájuk. Hogy erre maga az eredeti magyar szó is tökéletesen megfelelő lenne, azzal ne törődj. Ha szemedre vetik, hogy egyszerűen szörnyűek az általad így előállított szavak, mondd azt, hogy ízlés kérdése, kinek melyik magyarítás tetszik, itt nincs objektív mérce. Ha azt kérdezik, miért írsz be IPA-jeleket, holott ezt a honlapgazda MANYSZI kifejezetten tiltja és az ADMIN számos esetben hívott már fel rá, hogy ne tedd, ne törődj vele. Ha IPA-jeles címszavaidat törlik, küldd be őket ismételten, immár IPA-jelek nélkül. Ha ezeket is törlik, küldd be őket újra. Azzal se foglalkozz, ha a Honlap egyéb, a MANYSZI által felállított szabályainak a megsértését kérik tőled számon. Rád nézve nem bírnak kötelező érvénnyel a honlapszerkesztők ostoba szabályai. Hiszen te tisztában vagy vele, mi fán terem a szómagyarítás. Te előtted ne lenne világos, melyik a helyes út? Mindig tudd, te úgy magyarítasz, ahogy akarsz. Kritikusaiddal ugyanakkor légy türelmes és higgadt. Ha ismételten hívnak fel a szabályok követésére, esetleg ezt többször is megteszik, és úgy érzed, már az agyadra mennek, akkor se veszítsd el a nyugalmadat. Kérd ki magadnak finoman már magának a feleselésnek a tényét is, és azt is, hogy bárki csendőrt merészeljen játszani veled a Honlapon. Hiszen ez a te tereped. És soha ne fölényeskedj és ne légy indulatos velük! Tartózkodj attól is, hogy kigúnyold őket. Mert nem szép dolog az erőfölénnyel visszaélni. Ugyanakkor a mások által feladott címszavakkal, magyarításokkal légy mindig kritikus! Javíts ki mindenkit, mindenütt! A neked nem tetsző szócikkekbe javíts bele, írd őket újra! Egyes idegen szavak esetlegesen neked nem tetsző írásmódját korrigáld! Igazadat bizonyítandó linkelj be a kétkedőknek 150-200 éves szótárakból, lexikonokból különféle szócikkeket! Egyszerre akár többet is. Viszont ha más linkel be ilyet a te valamely állításodat cáfolandó, mondd azt, hogy az internet tele van mindenféle dolgokkal, így az nem bizonyít semmit. Tégy szóvá és büntess meg minden vélt hibát! Akkor is, ha nincs feltétlen igazad. Ez utóbbiból lesz majd egyébként a több. Lásd mindig más szemében a szálkát, sajátodban a gerendát ne keresd. Magyarításokban pedig ne tűrj meg semmilyen, szerinted nem magyar eredetű szót, mint pl. a kacsa vagy a megye, akárcsak összetett szavak előtagjaként vagy utótagjaként sem. Ha ilyet észlelsz, tedd minden esetben hangosan szóvá! Minden gyanús szó magyarítandó. Az a gyanús, amelyik nem gyanús. Mindegyik, kivétel nélkül. És még valami: ha nem kellően fejlett a humorérzéked, akkor kerüld vicceskedést... Az nagyon ciki tud lenni.

#7Hozzászólás:

2021-09-03 06:03:59

Íme, visszatért másik álnevén barátunk, és szokásához híven ezúttal is csúsztatásaival örvendeztet meg bennünket. Nem sokáig bírta :D . 1. A legtöbb idegen szót, aminek az égvilágon semmi keresnivalója a szómagyarítón, éppen ő teszi föl, néha – igaz, ami igaz – megkísérelvén valamiféle magyar átírást, amellyel – természetesen – még soha senki nem találkozott eddig, és ezután sem fog. Így próbálja megnyerni – esetleg – e szavak létjogosultságát? Ezt sosem fogjuk megtudni. Ami még súlyosabb, hogy nemritkán az eredeti nyelven is hibás írásmóddal adja meg a magyarítandó szót (figyelmetlenségből vagy tudatlanságból), vagy téves, esetleg hiányos definíciót ír be. Ezek után már csak örülnünk kell, hogy nem bonyolódik bele az etimológiába is. 2. Az elmúlt hónapokban látott képzőbolondériát éppen barátunk művelte, azzal a jól megfontolt szándékkel, hogy így járassa le azt, aki esetleg nem a neki tetsző szót küldi be, vagy azt, aki netalántán megpróbálkozik képző segítségével új szót alkotni. Azonban, mint az várható volt, barátunk nyakló nélkül hozzátapasztott minden általa ismert képzőt az adott szótőhöz, de még az sem ritka, hogy már képzett szóhoz is. Így születhettek meg azok a borzadmányok. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy halvány fogalma sincs róla, mely képző mire való. Minden képzőnknek megvan a maga szerepe, és nem lehet vele tetszőlegesen játszadozni. Pont e szakmaiatlanság árulta el, hogy ki is valójában az elmúlt hónapok képzőbombázásainak elkövetője. Korábban születtek oly képzős, magyarítási kísérletek is a Szómagyarítón, amelyek szem előtt tartották a képzők segítségével való szóalkotás szabályait. De ez már a múlté. 3. Az általa megfogalmazottakból az is kiderül, hogy összetéveszti a régiest az anakronosztikussal, de ezen már ne is lepődjünk meg. 4. Nem tagadja meg önmagát ezúttal sem. Pont azt rója föl másoknak, amit ömaga is fáradhatatlanul és kitartóan gyakorol jó ideje másokkal szemben: a gúnyt, az intoleranciát, a kritikát. Érdemes lenne megszívlelnie Hillel aranyszabályát, hátha működik: „Ne tedd felebarátodnak azt, ami neked rosszul esik.!”

#8Kannibál Ante Portas

2021-09-03 17:08:41

Egyetlen fent általam példaként hozott szószörnyszülöttet sem én küldtem be magyarítási javaslatként, és egyetlen érintett címszót sem én adtam fel korábban magyarításra. Pedig - csepp a tengerben- , de 33 ilyen példát soroltam fel. Találni még sokszor 33-at. Ugyancsak nem az én tollamból.

#9Hozzászólás:

2021-09-04 07:48:09

Nem is állítottam, hogy az imént fölsoroltad képzős szóalkotások a saját műveid lennének. Viszont beküldtél a Szómagyarítóba többtucatnyi, képzőkkel hibásan alkotott szót. Íme egypár közülük: apróványos, merészeteg, piszmoglatos, üvegnye, vivelytyű, emelítez, résülély, akadoda, merészeteg, dicsőmény, réstye. Nem attól hibás egy újonnan alkotott szó, hogy – esetleg – szokatlanul hangzik (mert annak idején, a nyelvújítás korában is szinte minden új szóval ez volt a helyzet), hanem attól, hogy sérti a magyar nyelv szóalkotási szabályait.

#10Kannibál Ante Portas

2021-09-20 21:30:22

Én, alátámasztandó a szómagyarítás örve alatti nyelvújítás - lesújtó eredményét tekintve szerintem inkább nyelvrontás - mikéntjének fenti bemutatását, csak példákat hoztam a leírt módon előállított tömeges "szóalkotásokra". Amikor a felsorolást írtam, nem törekedtem teljeskörűségre. Tehát a 33 példaként általam ide citált "szóalkotáson" túl is maradt még, található ilyen bőven a javaslatok között. Mivel tényleg se szeri se számuk, korrekt taxáció praktikusan nem is lett volna lehetséges részemről. Egy dolog bizonyosan közös bennük: valamennyi ilyen valamely létező, bevett magyar szavunknak egy gyakorlatilag változatlan jelentésű és szógyökű, ám képzőcserével, ráképzéssel torzzá deformált változata.

#11Hozzászólás:

2021-09-21 00:41:39

Szó se róla, hogy minden, képző használatával történő magyarítási kísérlet szabálytalan volna. Az sem igaz, hogy „változatlan jelentésű” szóalkotásokról lenne szó. Számos ilyen példánk van még a magyar nyelvben, amikor a szótő ugyanaz, csupán a képzők különböznek: számol, számoz, számít, számlál. Az utolsó hozzászólásombéli fölsorolásban azonban (lásd fennebb) mindegyik szóalkotás szabálytalan, hibás. A képzők arra valók, hogy szavakat képezzünk velük, de nem mindegy, hogy hogyan. A szóképzésnek is vannak betartandó szabályai. Ezeket szem előtt kell tartani.

#12Kannibál Ante Portas

2021-10-04 21:55:02

Vannak betartandó szabályok, igen. Ám a végeredmény perdöntő. Én is ismerem a sakk szabályait, alkalmazni is tudom őket. Ettől még nem mondhatom, hogy tudok sakkozni.Másokat még kevésbé oktathatnék, hogyan is kell sakkozni. "Szabályosan" no pláne nem. Portisch Lajostól ugyanis valószínűleg susztermattot kapnék. Pusztán a szabályokat alkalmazva könnyen ide jutunk és csúfos vereség a vége. A gyönyörű "szentség" főnevünket (tudom, idegen eredetű) megkísérelni kicserélni szentületre és a példamondatban "hét szentületről" (!) beszélni..., a támogatást kicserélni támogatékra, az istent istencre, az ízest ízényesre, az ürít igét ürözre, a büntet szavunkat büntetélyezre, az irány főnevet irányagra, az édességet édelemre,a borzongást borzonglatra, a folyadékot folymára, a vágyat vágyulatra, a sorakoztat igét sorályozra, a szavalt szavalmányozra, a javasol szót javasolványozra, a bántást bántmányolásra, a csomagot csomaglatra, az előadást előadlatra,a szeretetet szeretélyre, a tesz igénket tevélyezre: szabályos lépések a susztermatt felé. Öngól, "önmatt". Vagy ami még rosszabb: nyelvrontás. S hogy ne lenne, legalább a botcsinálta "nyelvújító" szándékát tekintve változatlan az ilyen és hasonló torzszülött szószülemények jelentése? El kell olvasni a példamondatokat! Egy példa: "települet = hely, ahol emberek tartósan megtelepednek. laknak, élnek és dolgoznak (tanya, falu, község, város stb.)". Mi ez, ha nem a település (kissé ügyetlen) definíciója? De a büntetélyez se rossz (másik példa): "Büntetélyez az APEH", áll a példamondatban. Itt sem a büntet, megbüntet jelentésről lenne szó? Szóval...

#13Hozzászólás

2021-10-04 23:13:19

Nincs szó semmiféle kicserélésről, hanem arról, hogy képzővel való szóalkotáskor szótőhöz vagy szóhoz járul a képző. Mint ismeretes, többfajta képző is kerülhet egy-egy szó mögé. Persze, nem lehet találomra rakosgatni a képzőket egy szótő vagy szó mellé, mert minden képzőnknek megvan a maga szerepköre. „Nyelvrontás”-ról akkor beszélhetnénk, ha nem megfelelő képző kerül a szótő végére, nem létező képző használtatik, vagy egymásra rakosgatják a képzőket (apróványos, merészeteg, piszmoglatos, üvegnye, vivelytyű, emelítez, résülély, akadoda, merészeteg, dicsőmény, réstye stb.). Pl. a települet egy tökéletes szóalkotás. Akkora a különbség a települet és a település között, mint az ajánlat és ajánlás, bérlet és bérlés, bölcselet és bölcselés, csődület és csődülés, dördület és dördülés, egyesület és egyesülés, élvezet és élvezés, köpet és köpés stb. között. Az a legmulatságosabb, Smurfette (=Kannibál Ante Portas=Gover V.=Papageno...), hogy miközben belekötsz szabályos szóalkotásokba, addig tucatjával éktelenkednek a Szómagyarítón az olyan borzadmányaid, mint amiket az előbb fölsoroltam a zárójelben.

#14Lantos Mátyás

2021-10-05 02:06:08

Nekem már csak egy kérdésem van. Méghozzá az, hogy az a konkrét személy aki ezeket a szürnyűségeket kitalálja és közzéteszi, vajon a hétköznapi életében ezeket a 'magyarításokat' használja-e az elvileg megmagyarítani kívánt szavak helyett, vagy sem. És ha igen, megérti-e bárki amit halandzsál, vagy szótárt kell hozzá mellékelni. És ebből a szempontból teljesen mindegy ki alkotta ezeket a remekműveket. A művész komolyan veszi magát, komolyan gondolja amit csinál, vagy csak szórakozik? A kérdés természetesen költői.

#15Gover V.

2021-10-05 02:50:37

Talán igen. °V° papó hazamegy: drágám, megbüntetélyezett a rendör. Feleség: mit csináltál? °V°: semmi komoly ,csak 1 közlekedési vétely.

#16Hozzászólás:

2021-10-05 04:02:36

Mindketten tudjuk, Smurfette (meg a többi álneved), hogy azon torzszülött „magyarítások”, amelyeket zárójelben fölsoroltam a te „tehetségedet” dicsérik. Fölösleges csúsztatni.

#17Kannibál Ante Portas

2021-10-08 19:07:34

Nincs szó de facto semmiféle kicserélésről, persze, mert szerencsénkre meddő az igyekezet és csak kísérlet marad. Ezeken a szabályosnak mondott szóalkotásokon csak mosolyogni lehet. Így maga a nyelvrontás valóban nem valósul meg, kitalálóján kívül ugyanis a kutya se használja őket. Eszébe nem jut senkinek, hogy a ezután például szaval helyett szavalmányozt mondjon. Vagy tesz helyett tevélyezt, vagy álcáz helyett álozt. A hét szentségből sem lesz sohasem hét szentület, bár én ennek a fogalomnak a megbolygatására vetemedtem volna legutoljára csak. (Valószínűleg még akkor se.) Egy szó, mint száz, a pancser sakkozót nem szokás komolyan venni, bármennyire szabályosak is önmaga mattoltatásához vezető együgyű lépései. A kerti törpe is műszakilag szabályos technológiával készül, a gombolyaggal játszó macskák is szabályosan vannak megfestve. És bármennyire meg is van elégedve az illető önnön kiválóságával. Ettől még nem lesz belőle Portisch Lajos.

#18Hozzászólás:

2021-10-09 01:05:18

Smurfette, a dilettáns szómagyarító, az n-edik álneve mögé bújva osztja az észt. :)

#19új hozzászólás

2021-10-09 04:11:08

ide mit kell írni??

#20Kannibál Ante Portas

2021-11-12 18:50:21

A fő probléma felfogásom szerint abban áll, hogy két gyökeresen eltérő szemlélet áll egymással szemben. Vannak aki szómagyarítanak valóban, és vannak, akik ezt másodlagosnak tekintve a nyelv, a szókincs megújítását, azaz régi szavaink kicserélését helyezik a középpontba. A többség szómagyarítana. Azaz a magyar nyelvben használt új vagy régebbi keletű, de végérvényesen gyökeret még nem vert idegen szavaink helyébe magyar megfelelőt keresne, vagy ha nincs elfogadható, ilyeneket kísérel meg alkotni. Mások viszont szisztematikusan nyelvújítanak. Azaz meglévő, bevett magyar szavak helyébe öncélúan fura hangzású vadonatúj szavakat állítanak. Ezt új szó alkotása esetén és a többségük ilyen, a fent leírt módon, általában a képzőkkel zsonglőrködve és egy valóban idegen szó közbeiktatásával teszik, "technológiailag" lásd #6 alatt részletezve. Én teszem csak hozzá, és nem győzöm ismételni, nyelvrontást, annak kísérletét valósítva ezzel meg.

#21Kannibál Ante Portas

2021-11-12 18:58:41

A fő probléma felfogásom szerint abban áll, hogy két gyökeresen eltérő szemlélet áll egymással szemben. Vannak aki szómagyarítanak valóban, és vannak, akik ezt másodlagosnak tekintve a nyelv, a szókincs megújítását, azaz régi szavaink kicserélését helyezik a középpontba. A többség szómagyarítana. Azaz a magyar nyelvben használt új vagy régebbi keletű, de végérvényesen gyökeret még nem vert idegen szavaink helyébe magyar megfelelőt keresne, vagy ha nincs elfogadható, ilyeneket kísérel meg alkotni. Mások viszont szisztematikusan nyelvújítanak. Azaz meglévő, bevett magyar szavak helyébe öncélúan fura hangzású vadonatúj szavakat állítanak. Ezt új szó alkotása esetén és a többségük ilyen, a fent leírt módon, általában a képzőkkel zsonglőrködve és egy valóban idegen szó közbeiktatásával teszik, "technológiailag" lásd #6 alatt részletezve. Én teszem csak hozzá, és nem győzöm ismételni, nyelvrontást, annak kísérletét valósítva ezzel meg.

#22Pásztor István

2022-03-05 20:43:22

Sokat hallottam, régen elhunyt tanárunk mondta annak idején nekünk hallgatóknak gyakran, mérnöknek lenni annyi, mint használni a józan paraszti eszünket arra, hogy problémákat oldjunk meg. Azóta sok évtized eltelt. Én azt tapasztaltam, a tétel az élet egyéb területein is alkalmazható. Talán még a szómagyarítás sem kivétel ez alól. Nos, markánsan kap teret a fórumunkon az a nézet, hogy döntsük el, vagy magyarítunk, vagy úgymond nyelvújítunk. Mert nem mindegy. Erre aválasz, hogy márpedig ezen a honlapon magyarítunk, és kész! Én pedig a józan paraszti eszemet leporolva úgy gondolom, a kettő nem különül el antagonisztikusan egymástól. Amikor magyarítunk, nyelvújítunk is egyben. Ám nem minden tétel megfordítható. Amikor nyelvújítunk, nem feltétlen magyarítunk is. A szómagyarítás tehát a nyelvújítás egy részhalmaza. És itt van a kutya elásva. Nem zárható ki így a magyarításból az, aki úgy magyarít, hogy bevett szavak gyökeihez új képzőt ragaszt, ha az úgymond "képzőcsere" utáni szokatlan új szó új, vagy részben új jelentést hordoz. Akkor lehet valóban aggályos a dolog, ha ez utóbbi feltétel nem teljesül és nincs új jelentés. Nézzünk egy példát! Ha az elefántra keresünk új szót, kiindulhatunk valamilyen tulajdonságából. Például hatalmas. Ha itt a szótőből indulunk megint ki, jó lehet az megoldás gyanánt, hogy hatalmonc, vagy hatalmár, vagy valami hasonló. Ebben az esetben teljesül az imént említett feltétel, új jelentést hordoznak az így létrejött szavak. (Tudom, ezek elég suták lennének az elefánt szó helyébe, de példának hozom elő őket.) Ám nem jó a hatalmatag, vagy a hatalmányos, mert ezek esetében joggal mondhatjuk, hogy a hatalmas szó nekünk tökéletesen megfelel, köszönjük, de nem kérjük őket. Mindezt annyival árnyalnám, hogy nyelvünk ragozó nyelv lévén még azt is elviseli, ha időnként egy szó szinonimájaként új képzővel előáll ugyanaz a jelentés. Erre példa lehet: telefonál-telefonoz vagy a jelen helyen is felmerült jelentés-jelentmény. A nyelv természetes fejlődése kitermel és elviseli efféle párhuzamosságokat. Akkor van a baj, ha ezen az elven "nagyüzemileg" állítunk elő ilyen szavakat és ezek a szómagyarításra szakosodott honlapon egy küszöbértéket meghaladó koncentrációban jelennek meg. A küszöbérték többeknek egyben fájdalomküszöb is, innen a heves vita.

#23L9ngei

2024-04-15 23:25:12

°V° zsebkazinczy ismét nagyot alakított, ezúttal Ferkó és Hozzászólás profil alatt. "Büntetélyez az APEH"... majdnem olyan jó, mint a csejeneknél: he’ohko, a lakotáknál pedig: chanunpa. :)) (Na jó, annyira azért nem. Baromságban ez a csúcs.)

#24Roland

2024-04-16 14:06:58

#13: a települettel az a gond, hogy bár valóban pro forma helyes szóképzés eredménye, de nem sugall a régóta bevett település szavunkhoz képest eltérő tartalmat. Ilyen formán nem egyszerűen feleslegesnek tűnik csak az anyanyelvi magyarul beszélők körében, hanem az önkényesnek ható és funkció nélküli képzőcsere ellenérzést is vált(hat) ki náluk.

#25L9ngei

2024-04-24 09:06:47

Nem inkább akkora a különbség, mint zsebkazinczy (°V) és Kazinczy Ferenc között? (#2: "A jelentmény és a jelentés között pont akkora a különbség, mint az olvasmány és az olvasás, vagy a követelmény és a követelés között.")

#26Tandom

2024-04-30 05:24:45

Értsük úgy, hogy ∞?

#27gyaloggos

2024-05-09 15:12:52

Na, már itt is ez a jelentmény... és ugyanazzal a lekezelő érveléssel. Kilométerekről felismerni hónaljszagú stílusáról.

#28Medvetalp

2024-06-18 16:50:08

A jelentmény és a jelentés között pont akkora a különbség, mint az ármány és az árrés, vagy a kémény és a kés között. Vagy mint a sertés és a sertmény között. Vagy a tamburás és a tamburmány között.

#29gyaloggos

2024-06-20 08:30:11

Manyszi (e-nyelv.hu, 2011.03.27): ... a "jelentmény” szó modoros hatást kelt, úgyhogy csak akkor érdemes használni, ha ilyen benyomást kívánunk kelteni.

#30Heribert

2024-06-22 09:21:27

Szarvas Gábor, a magyar nyelvművelés megteremtője is gyakran használta jelentmény szavunkat. https://epa.oszk.hu/04100/04182/00026/pdf/EPA04182_nyelvtudomanyi_kozlemenyek_1871_10_1_136-174.pdf

#31gyaloggos

2024-06-25 10:48:34

Ezt talán ezzel a Manyszi nevű szakportállal tess' kedves megbeszélni! Állítólag türelmesek a műkedvelők tévtananaival.

#32M.P.

2024-07-01 09:53:56

Merő nyelvi sznobizmus valamely szellemi felsőbbség szóhasználatát szolgaian átvenni és saját stílusunk részeként láttatni.

#33L9ngei

2024-07-05 15:32:08

Modoros=betanult, mást utánzó, eredetiség nélküli (CzF). Szarvas Gábor utánzása miért lenne kivétel? Pont az ő eredetiség nélküli majmolására miért ne lenne igaz, amit maga a Czuczor-féle szótár is ír ?

#34Podolski

2024-08-15 12:41:54

A jelentmény szó nem része a mai magyar köznyelvnek.

 

Új hozzászólás

Beküld