barokk (baroque)
[műv] Európában a 17. század elejétől a 18. század közepéig (1600–1760) uralkodott művészeti stílus és irányzat, mely a nagy méretek és arányok, a képzelet és a formák változatos gazdagsága, a díszítésnek, a vonalaknak nyugtalan ritmusa, hullámzó mozgalmassága, zsúfoltsága jellemzi, a pátosz, a szenvedély, az ellentétek és a festőiség uralkodik bennük, a reneszánszból fejlődött mozgalmas, szeszélyes, patetikus és pompakedvelő művészeti stílus a 17-18. században, európai művészeti stílus a 17-18. sz.-ban, melyet a formai gazdagság, a bőséges díszítés, a fölnagyítás, az élet és halál ellentéte, a mozgalmasság, a színgazdagság jellemzett, a barokkra jellemző, a barokk jellemzőit mutató, a barokk korban keletkezett (műalkotás), korszak és világnézet, melyet az ellenreformáció, a katolikus egyház stílusváltása, illetve a feudális központosított hatalom megerősödése jellemez, a barokkal kapcsolatos, a barokkra jellemző, túldíszített, túlzó, pompázatos, szabálytalan, hibás szillogizmus, nyakatekert okoskodás, [átv] vadfurcsa, furcsa, meghökkentő, szeszélyes, szokatlan, fr baroque 'ua.', ered. 'szabálytalan (alakú gyöngy)' < portugál barroco 'tökéletlen/szabálytalan gyöngy', mellyel rokon a sp berruca, barrueco 'szemölcs, bibircsók' < ? lat verrūca 'szömörcs, bibircsó, v. ehhez hasonló kinövés, halom, domb, kis hiba' < proto-indoeurópai *wer-s- 'magasság', *wer- 'magasan kiemelkedő folt a testen, vagy más testi fogyatékosság'
Kategória: Köznyelvi
Eddig összesen 0 javaslat érkezett erre a szóra, és 0 hozzászólás.
Ha arra érdemes, oszd meg másokkal!
